Levéltári Közlemények, 68. (1997)

Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.

Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században 121 katonaság ellátásának közvetlen felügyeletére több várba is élésmestert neveztek ki, Prandorffer 1555 májusában kérte az Udvari Kamarát, hogy nevezzen ki Trencsénbe is élésmestert (Provandtmaister),

105 azonban — a források alapján — erre nem került sor. Majorságok, uradalmi épületek Mivel a korszak gazdaságtörténeti szakirodalmában kiemelt szerepet kap a majorsági gazdálkodás, ezért a várbirtok szervezeténél szólnunk kell a közvetlenül igazgatott gazdaságokról: az allódiumokról (majorságokról). A fent idézett utasításokból tudjuk, hogy az udvarbírónak különös figyelmet kellett fordítania a majorságokra. Ostrosith utasítása szerint az allódiumokra állatokat kell vásárolni és amennyiben haszonnal lehet földművelést folytatni, akkor arról is gondoskodnia kellett.

I06 Prandorffer provizornak meghagyták, hogy növelje a majorsági állatok számát, gondoskodjon a földműveléshez szükséges dolgokról, valamint fordítson gondot a majorsági épületekre is.

107 A források alapján megállapítható, hogy Trencsén várához az 1550-es években három allódium tartozott: Szucsa, Pecsenyéd és Nozdrakóc,

108 ezekhez csatlakozott még 1555 és 1559 között Nemssova.

109 Annak ellenére, hogy 1559-ben és 1564-ben is összeírták a majorsági földeket, nem tudjuk felbecsülni azok pontos nagyságát. Pecsenyédhez 8 különböző elnevezésű szántó és legelő tartozott, Szucsához tíz (plusz egy kert), Nemssovához 4, egyedül a nozdrakóci szántók nagyságát tudjuk, ezt 20 holdra becsülték.

110 Az 1557. évi várvizsgálat során a trencséni és szucsai várhoz tartozó földek nagyságát 2218 holdra becsülték, ami a jelentés szerint azon a vidéken jelentősnek tűnt. Az aliódiumokon állattartással is kellett volna foglalkozni, ám úgy tűnik, hogy az udvarbírók erről nem gondoskodtak megfelelően.

112 A majorságokból befolyó jövedelmek nagyságáról majd a várbirtok gazdálkodásáról szóló fejezetben részletesen szó lesz. A várbirtok kezelésénél fontos szerepet töltött be a Trencsén városában épült ún. „királyi ház" {„domus Regiae Maiestatis"). Itt tárolták azon élelmiszereket, amelyek a várban már nem fértek el, gyakorlatilag itt volt a provizor rezidenciája — bár Prandorffer a várban követelt magának szállást —, és itt szállásolták el a kamarától küldött biztosokat és egyéb vendégeket. A háznak külön őre volt, aki fizetségül évi 1 forintot és ellátást kapott. Jelentős jövedelem is származott a házból, mert az földesúri kocsmául is szolgált.

113 Fürdők A trencséni uradalom egyik specialitása a gyakorlatilag ma is működő és méltán híres gyógyfürdők voltak. Ezek a hévizek Tepla környékén voltak Teplic vagy latinul Thermae néven.

114 Az 1557-ben elvégzett várvizsgálat során a biztosok megállapították, 105 ÖStA HKA HFU RN 5. 1555. máj. fol. 68-69. 106 L. fentebb: (8.) pont. 107 L. fentebb: (10-11.) pontok. 10li MOL MKA E 554 Városi és kam. ir. Fol Lat. 1368. passim. 109 Az allódiumokról 1559-ben készített összeírás szerint. MOL MKA E 156 U. et C. Fasc. 96. No. 5. 1,0 Uo. 111 iLLÉSYJ.: i. m. 85. 112 Uo. 84. 1,3 MOL MKA E 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 1368/1—

II. passim. 114 Ma Trencsénteplic (Trenőianske Teplice), nevezetes fürdőhely Szlovákiában.