Levéltári Közlemények, 68. (1997)
Levéltári Közlemények, 68. (1997) 1–2. - TANULMÁNYOK - Kenyeres István: Egy nagybirtok igazgatása és gazdálkodása a 16. században : a trencséni várbirtok 1543 és 1564 között / 99–142. o.
120 Tanulmányok meg. Lényeges változást jelentett viszont, hogy neki kellett a várbeli katonaságot élelemmel ellátnia, a várbeli készletekről megfelelően gondoskodnia. A prefektusnak külön megparancsolták, hogy ne sanyargassa a jobbágyokat — amiből korábban sok probléma adódott —, ne követeljen több járandóságot a szokásosnál, ugyanakkor biztosították számára a vár ellátásában addig is nélkülözhetetlen tizedbevételeket. A katonai teendők mellett a majorságra, halászóhelyekre és az erdőkre is neki kellett ügyelnie. A harmincadigazgatási teendőket azonban már nem kellett ellátnia, ez arra utal, hogy a provizor harmincad-felügyelete a kamara részéről csak átmeneti megoldás volt. Proskovszky idejéből nem ismerjük a birtokigazgatási személyzetet, csak gyanítható, hogy tartott — az utasítás szerint — kulcsárt, péket, szakácsot stb. Proskovszky János mintegy öt évig, 1564 decemberéig állt a trencséni vár élén, amikor át kellett adnia a várat új zálogbirtokosának: Széchy Margitnak. 98 A várbirtok igazgatása az elzálogosítás (1564) után Az 1564 után magánkézbe került vár birtokigazgatásáról lényegében nincsenek ismereteink. Ami a forrásokból kideríthető, az néhány tisztviselő neve, de nem tudjuk pontosan teendőiket, hatás- és feladatkörüket. A vár — mint fentebb említettem — előbb Poppel László és Ernfried Ortenburgh kezébe került, akiktől Forgách Imre váltotta meg a zálogjogot 1582-ben. Forgách csak 1583 elején vette át a várat, az ekkor készült kimutatásokból, összeírásokból ismerünk néhány tisztviselőt: így 1580-158l-ben Susiczky Vencel volt provizor, Prandorffer (!) Márton és János valamint Wyzkelethy János számvevők {racionista) 99 Az utóbbi 1585-ben is Trencsénben volt található, akkor már mint Forgách Imre udvarbírója. 100 A várbirtok szervezete Az utasításokból és a számadáskönyvekből felvázolható igazgatási szervezet az alábbiak szerint alakult: az udvarbíró után a viceprovizor (aludvarbíró) következett a rangsorban, utána az officiálisok (tiszttartók), majd a kulcsár, szakács, molnár stb. Az aludvarbíró tisztre Ostrosith a korábban is Trencsénben szolgáló Vladislavai Mártont alkalmazta. 1 ' Ostrosith idején a várbirtok három kerületre {districtus) volt felosztva a dubnicaira, a turnaira, és a zlatócira. Élükön az udvarbíró officiálisai (tiszttartói) álltak. 102 A kerületi felosztásra 1553-ból is van adatunk, ekkor már officiolátusként szerepelnek a fenti districtusok, valamint említik a minden bizonnyal Szucsa vár átvétele után szervezett szucsai officiolátust is. 103 Az Ostrosith után következő Baracskayról tudjuk, hogy volt viceprovizora, hat lovast, egy kulcsárt, egy szakácsot és egy molnárt tartott. Prandorffer az aludvarbírón kívül tartott egy írnokot, egy szakácsot és négy lovast. 104 A 98 A vár átadására I.: KENYERES, 1995. 17-20. 99 Poppel Lászlónak járó bor- és söreducilláció hátralékok kimutatása. MOL MKL E 41 Litt. ad cam. 1583. No. 81. 100 Uo. 1585. No. 3. 01 Vladislavai Márton trencséni viceprovizor jelentése a Magyar Kamarának, Trencsén, 1549. dec. 2. Uo. 1549. no. 91.; kiadva: Podmaniczky Okit. IV. köt. 219-223. 102 A három districtus officiálisai 1549-ben: dubnicai: Ádám officiális, turnai: Márkus és zlatóci: András officiális. MOL MKA E 554 Városi és kam. ir. Fol. Lat. 1368. 1. fol. 55 r . 103 Uo. Fol. lat. 1368. II. 168-171. fol. 104 MOL MKA E 160 Conscrip. div. 8. t. fol. 626 r , 627 r .
