Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - IRODALOM - Baráth Magdolna: Az 1956-os forradalom Somogyban. Válogatta és összeállította: Szántó László. Szerkesztette: Szili Ferenc. Kaposvár, 1995. / 173–176. o.

Irodalom 173 AZ 1956-OS FORRADALOM SOMOGYBAN Válogatta és összeállította: SZÁNTÓ LÁSZLÓ Szerkesztette: SZILI FERENC Kaposvár, Somogy Megyei Levéltár, 1995. 515 p. Néhány éve kezdődött el a Soros Alapítvány támogatásával az a levéltári feltáró munka, amelynek célja az 1956-os forradalom eddig ismeretlen, elsősorban a forradalom vidéki történéseivel kapcsolatos dokumentumainak összegyűjtése és közkinccsé tétele volt. E feltáró munka eredményeként már megismerkedhettünk a forradalom Szabolcs-Szatmár és HajdúBihar megyei dokumentumaival, e sorozatot gazdagítja a Somogy megyei eseményeket bemutató kötet is. E kötetek nem csupán a helytörténeti kutatásoknak szolgálhatnak forrásául, és adhatnak újabb ösztönzést a természetszerűleg még ezután is megmaradó fehér foltok kutatásához, hanem gazdagítják és árnyaltabbá teszik ismereteinket a forradalom egész menetéről. A kötetet összeállító Szántó László a Somogy Megyei Levéltárban őrzött 1956-os gyűjteményből válogatta ki azt a közel 300 dokumentumot, amely a maga teljességében törekszik bemutatni nemcsak a forradalom eseményeit és a megtorlást, hanem a forradalom közvetlen előzményeit is. A válogatás ugyan a megyei levéltár gyűjteményéből történt, ennek forrásbázisa azonban sokkal szélesebb, hiszen a másolatgyűjteményt kialakító levéltárosok a megyei iratlelő helyeken kívül feltáró levéltári kutatást végeztek a Hadtörténeti Intézet levéltárában, a Belügyminisztérium Történeti Irattárában és a Politikatörténeti Intézet Levéltárában is. A kötetet a szerkesztő, Szili Ferenc előszava nyitja meg, ezt pedig Szántó László bevezető tanulmánya követi. Ebben kiemeli azokat a helyi sajátosságokat, amelyek közvetlenül a forradalom kirobbanása előtt meghatározták a megye életét. A kiváló mezőgazdasági adottságokkal rendelkező megyében az MDP helytelen agrárpolitikája, a termelőszövetkezeti mozgalom fejlesztésének túlhajszolása, a parasztságot sújtó politikai-adminisztratív intézkedések rendkívül negatív hatást váltottak ki, ezért érthető a Somogyi összegzés c. tanulmány vitájának szenvedélyes, felfokozott hangvétele. (Lásd a 2. sz. dokumentumot.) A szellemi közélet felpezsdüléséhez, a helyi értelmiség megszerveződéséhez (ami a Zrínyi Miklós Körben öltött formát) szintén a budapesti események adtak lökést, de szerepet játszott ebben a kaposvári születésű Nagy Imre is, aki a forradalmat megelőző években rendszeres kapcsolatot tartott szülővárosával. Alapos kutatómunkára épülő, színvonalas tanulmányában ezt követően átfogó képet rajzol az 1956-os forradalom Somogy megyei történéseiről, a fő hangsúlyt a megye életében meghatározó szerepet játszó Kaposvárra helyezve. Nagy érdeme a tanulmánynak, hoy a helyi eseményeket minden esetben az országos eseményekkel összefüggésben igyekszik bemutatni, utal arra, hogy egy-egy budapesti esemény milyen hatást váltott ki a megyében, a központi intézkedéseknek, felhívásoknak milyen helyi visszhangja volt, hogyan valósultak meg a megyében. Ugyanígy helyesen mutatja be a megyeszékhelyen történteknek a többi település eseményeire gyakorolt hatását is. A tanulmány végén Szántó László a helyi politikai-hatalmi konszolidáció „állomásait" mutatja be, s a forradalom leverését követő megtorlások mellett szól a forradalom „utórezgéseiről", azokról a helyi megmozdulásokról (229. sz. dokumentum), röplap terjesztésekről stb., amelyek a Kádár-kormány politikájával szembeni elégedetlenség egyértelmű kifejeződési formái voltak. Itt esik szó a „forradalom szellemének és vívmányainak utolsó letéteményeseként kezelhető" munkástanácsokról, a Kádár-kormány velük kapcsolatos politikájáról. A források közlését megelőzően megismerhetjük még azokat az elvi és módszertani szempontokat, amelyek a kötet összeállítóját a források kiválogatásánál és publikálásánál vezérelték. Ezt követően már maguk a források „beszélnek".