Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Csapó Mária: A Könnyűipari Minisztérium feladatköre és szervezete, 1967–1980 / 69–92. o.

86 Csapó Mária Ruházati ipari főosztály — Bőr- és cipőipari osztály — Koordinációs osztály — Ruházati osztály — Textilméteráru osztály Papír- és nyomdaipari főosztály — (nem tagozódott osztályokra) Bútor és vegyesipari főosztály — Bútoripari osztály — Vegyes- és szolgáltatóipari osztály Személyzeti főosztály — Személyzeti osztály Igazgatási és területi főosztály — Igazgatási és jogi osztály — Területi osztály — Iparszervezési osztály — Kisipari osztály — Sajtó osztály Gazdasági hivatal — Költségvetési osztály A minisztérium szervezete tehát alapjaiban nem változott, a főosztályok feladatköre részben bővült, részben megosztásuk is módosult. Az Iparpolitikai főosztály ügykörébe tartozott a beruházáspolitika, a területfejlesztés, a szervezési tevékenység, a műszaki fejlesztés és a kutatási tevékenység, a számítástechnika és a technikai fejlődés más eredményeinek bevezetése, az iparjogvédelem és fejlesztés, a szabványosítás, a könnyűipari gép- és alkatrészgyártás, az energia- és vízgazdálkodás könnyűipari feladatainak irányítása és ellenőrzése. A Közgazdasági főosztály intézte az éves és a középtávú népgazdasági tervezés mellett a hosszútávú népgazdasági tervezéssel, továbbá a közgazdasági szabályozórendszer kialakításával, a pénzügyekkel, az áriigyekkel kapcsolatos teendőket. Jelentős szerepet kapott a termékforgalmazás irányításában is. A Nemzetközi főosztály továbbra is felelős volt a nemzetközi viszonylati elemzések és koncepciók, a nemzetközi együttműködés könnyűipari módszertanának készítéséért, a nemzetközi szervezetekkel kapcsolatos ügyek, a vállalati nemzetközi kapcsolatok, az utaztatás és beszámoltatás, a nemzetközi tájékoztatás szervezéséért, a személyi és protokoll ügyek intézéséért. Az Ellenőrzési és információs főosztály feladata lett, hogy a különböző adatok, beszámolók, elemzések alapján számítógépes adatbankot létesítsen. Hatásköre bővülését jelentette, hogy ellenőrzési módszerekkel kell figyelemmel kísérnie az ágazatpolitika érvényesülését a felügyeleten kívüli területeken (tanácsi vállalatok, szövetkezetek). A Munkaügyi és oktatási főosztály ellátta a munkaerőgazdálkodás, a bér- és jövedelemviszonyok, a kollektív szerződések, a munkaverseny, a munkavédelem, a nők és az ifjúság rétegeit érintő rétegpolitikai teendők, a szakképzés és a továbbképzés szabályozásával, továbbá az ágazati szakszervezetek és a minisztérium közötti együttműködés fejlesztésével összefüggő feladatokat. A Ruházati ipari, a Papír- és nyomdaipari, a Bútor- és vegyesipari főosztály ügyköre 1973 óta nem változott. A Személyzeti főosztály szervezte, irányította és ellenőrizte a minisztérium (és részben az irányítása alá tartozó vállalatok) személyzeti munkáját.