Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Csapó Mária: A Könnyűipari Minisztérium feladatköre és szervezete, 1967–1980 / 69–92. o.

A Könnyűipari Minisztérium feladatköre és szervezete, 1967—1980 87 Az Igazgatási és területi főosztály továbbra is főfelelősként intézte az igazgatási, jogi, sajtótájékoztatási, iparszervezési feladatokat, szervezte a területi kapcsolatokat, felügyeletet gyakorolt a kisipar és a KIOSZ felett. (A kisiparral kapcsolatos ügyköre bővülését jelezte, hogy ellátta a Magyar Látszerész—Optikus Szövetség állami felügyeletével kapcsolatos teendőket is.) A Gazdasági hivatal ezután is intézte a költségvetési, beruházási, felújítási, fenntartási, tűz- és tulajdonvédelmi ügyeket, továbbá a minisztérium postaforgalmát. A központi irattárban elhelyezett iratokat nyilvántartotta és megőrizte.

26 Ezután már meglehetősen rövid ideig tevékenykedhetett a minisztérium. Az 1980 decemberében kihirdetett 19. törvényerejű rendelet megszüntette a Könnyűipari, a Kohó- és Gépipari, valamint a Nehézipari minisztériumot és Ipari Minisztériumot létesített.

27 1981 elején megalakult az Ipari Minisztérium, s ezzel 32 év után ismét egy minisztérium irányította a magyar ipart. * * * A minisztérium átszervezései során nemcsak az egyes szervezeti egységek feladatait szabályozták, hanem a miniszter és a miniszterhelyettesek hatáskörét is. A minisztériumot a miniszter irányította. Jóváhagyta a hosszú- és középtávú népgazdasági tervekhez készült koncepciókat, programokat. Döntött az ágazat területén a kormány által elhatározott, központi eszközökből történő beruházásokról. Állást foglalt az ágazathoz tartozó vállalatok és szövetkezetek gazdasági környezetét meghatározó rendszerek tekintetében. Jogszabályokat alkotott, azaz miniszteri rendeleteket, miniszteri utasításokat, irányelveket, állásfoglalásokat adott ki. Jóváhagyta a kormányhoz és más felsőbb szervekhez intézett előterjesztéseket, javaslatokat, esetenként véleményezte más minisztériumok, országos hatáskörű szervek jogszabály tervezeteit. Jóváhagyta a minisztérium szervezetére és működésére vonatkozó szabályokat. A vezetői értekezleteken (Kollégium, később miniszterhelyettesi, ill. főosztályvezetői értekezletek) elnökölt, a napirendet, a jegyzőkönyvet jóváhagyta, a tárgyalt kérdésekről határozott. Döntött a vállalatok, költségvetési intézmények alapításáról, átszervezéséről, megszüntetéséről. A minisztériumi főosztályvezetőket, helyetteseiket és az osztályvezetőket kinevezte, illetményüket megállapította, munkaügyi vitáikban döntött. A miniszterhelyettesei hatáskörbe tartozó vezetők kinevezésével, felmentésével kapcsolatos munkaügyi vitákban másodfokon dönött. Javaslatot tett kitüntetésekre, megállapította a jutalmazási keretek felhasználási rendjét, továbbá a hatáskörébe utalt személyi fizetéseket. Kiadta az egész könnyűiparra vonatkozó átfogó jellegű hivatalos sajtónyilatkozatokat. Döntött mindazon ügyekben, amelyeket jogszabály a miniszter személyes döntése alá rendelt, vagy magának tartotta fenn a döntést, továbbá amikor nem az ügy természete, hanem a kapcsolat szintje indokolta a döntést. Jóváhagyta a minisztérium költségvetési javaslatát. A miniszter első helyettese távollétében helyettesítette a minisztert, egyébként hatásköre megegyezett a miniszterhelyettesek hatáskörével. 1968 elején az Elnöki Tanács államtitkári tisztséget létesített, a ,,a miniszter első helyettese" funkció megszűnt. A minisztériumi államtitkár a minisztert — akadályoztatása esetén — teljes jogkörrel helyettesítette.

28 A miniszterhelyettes a felügyelete alá utalt iparágak körében helyettesítette a minisztert. A felügyelete alá tartozó vállalatok esetében döntött a vállalatok alapításáról, szaná26 MOL, XIX-F-7-t. 314. d. 24. t. A Kip. M. szervezeti és működési szabályzata 1979. Kip. É. 1979. IX. 21. 18. sz. Az utasítás melléklete, a szabályzat nem jelent meg a Kip. É.-ben. 27 MK. 1980. XII. 6. 91. sz. 28 1968. 5. tvr. az államtitkári tisztségről, (MK 1968. II. 25. 16. sz.)