Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Sárközi János: A gazdaság átalakulása és a levéltár / 33–37. o.

36 Sárközi János A gazdasági élet földrengésszerű változásaival az egész levéltárügynek, és természete­sen ezen belül elsősorban a gazdasági iratokat gyűjtőknek szembe kell néznie. Újra kell gondolni illetékességi és gyűjtőkörünk alakulását, iratgyűjtési és beszállítási stratégiánkat, a gazdasági szervek és a levéltár közötti kapcsolattartás módját, a gazdasági élet változásait tükröző információk beszerzésének technikáját. Illetékességi és gyűjtőkörünk kialakításánál egyszerre több szempont is figyelembe veendő, mert miközben gyűjtjük egy meghaladott gazdasági szerkezetben működött, a vál­tozások áldozatainak tekinthető, a gazdasági változásokba belerokkant vagy belepusztult cégek maradandó értékű iratait, amelyek szakmai kultúrája egy zsákutcába jutott világban képviselt értékeket, aközben figyelmünk már a sikeresen átalakult, életképes utódvállala­tokra, illetve a feltörekvő új vállalkozások tevékenységére irányul. A piacgazdaság viszonyai között leértékelődtek a korábbi gazdasági struktúrát tükröző nehézipari, gépipari vállalatok, a KGST és a volt szovjet piactól függő, a technikai és tech­nológiai megújulásra képtelen cégek csődbe jutottak — irataik tömegesen kerülnek levél­tári őrizetbe. A korábbiakhoz képest jóval nagyobb hangsúlyt kap a feldolgozóipar, a keres­kedelem, a szolgáltatóipar, a posta- és távközlés, az energiaszektor, a közúti járműgyártás, az infrastruktúra hálózatának kiépítéséhez kapcsolódó iparágak jelentősége szintén meg­nőtt. A gazdasági környezet változásához tartozik az is, hogy a volt állami vállalatok gazda­sági társaságokká alakultak át, ami gyakran a korábbi vállalati részegységek szétválását és önállósodását jelentette, sokat közülük azóta már privatizáltak. Az új vállalkozások pedig eleve a társasági törvény rendelkezései szerint jöttek létre. Az állami nagyvállalatok, trösz­tök helyét elfoglalták a korlátolt felelősségű társaságok, egyesülések, közös vállalatok, részvénytársaságok 14 Gyűjtőköri szervjegyzékünk kialakításánál és folyamatos karbantartásánál mindezeket a szempontokat figyelembe kell venni ahhoz, hogy a jelen és a jövő társadalom-, illetve gazdaságtörténészei számára olyan forrásanyagot őrizzünk meg, amelyből az adott korszak valóságos folyamatait, mikro- és makrokörnyezetét hitelesen rekonstruálni tudják. 1994 végén Magyarországon a vállalkozások száma — nem számítva az egyéni vállal­kozók 775 ezres táborát — 208 ezer körül mozgott. Amennyiben eltekintünk a levéltári szempontból jelentéktelen közkereseti és betéti társaságoktól, még mindig marad 102 ezer, amiből ugyan 88 ezer korlátolt felelősségű társaság, de ezek között már akad olyan nagy­ságrendű, ill. egyedisége, ipartörténeti kuriozitása miatt olyan jelentőségű, amely a Ma­gyar Országos Levéltár érdeklődésére számot tart. A gyűjtőkörünkbe tartozó vállalkozások többsége részvénytársaság, de található közöttük egyesülés, közös vállalat, sőt holding for­mában működő vállalatcsoport is. Az utóbb felsorolt formájú gazdasági szervezetek száma 14 ezer, ezekből a Magyar Országos Levéltár szervjegyzékébe közel 500 vállalkozás került felvételre. A gazdasági vállalkozások pontos száma évről-évre változik, de a nagyságrend, úgy tűnik, nem. 15 Gyűjthetjük-e a gazdasági szereplők ilyen nagy számának iratait? Nyil­ván nem, de nincs is erre szükség. Nagyrészük adatai elég, ha a statisztikai összefoglalók szintjén fennmaradnak. Az átgondolatlan mindent gyűjtésből csak egy kaotikus, kezelhe­tetlen levéltári anyag keletkezik, amely ráadásul az adott korszak társadalmi, gazdasági fo­lyamatait sem képes megjeleníteni, ugyanakkor a levéltár raktárkapacitását látványos gyorsasággal lenullázza. Mindez elkerülhető, ha gyűjtőmunkánk során szelektálunk, de ugyanakkor nem feledkezünk meg a mintavétel eddig eléggé nem hangsúlyozott lehetőségé­14 A gazdasági folyamatok elemzéséhez felhasznált irodalom: Százak klubja. Figyelő, 1990. szept. 20.; A 200-ak klubja, 1990. Figyelő, 1991. júl. 4.; TOP 200. A legnagyobb vállalkozások a számok tükrében. A Figyelő Rt. 1992., 1993., 1994., 1995. évi különkiadványa. 15 TOP 200. A Figyelő Rt. 1995. évi különkiadványa.

Next

/
Thumbnails
Contents