Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei / 21–25. o.

24 Szűcs László A forrásanyag összegyűjtése mellett a szelektálás jelentette a másik legnagyobb felelősséggel járó feladatot. Kezdetben felmerült, hogy a jegyzőkönyvek egyes jelentéktelennek tűnő napirendi pontjait terjedelmi megfontolásokból esetleg el lehetne hagyni. Rá kellett azonban jönnünk, hogy a jegyzőkönyv — mint a közlés alapját képező dokumentum — egységének megbontása utat nyithat a szubjektivitás érvényesülésének, gyengítené a kiadvány információs értékét még akkor is, ha jegyzetben tájékoztatást adnánk a kihagyott napirendi pontokról. Ezért, éppen a forrásközlés tudományos hitelének megóvása érdekében úgy döntöttünk, hogy a jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben, a legjelentéktelenebbnek tűnő napirendi pontokat sem kihagyva közöljük. Nem követhettük azonban ezeket a megfontolásokat a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések esetében. A szelekciót megkövetelte ezek nagy tömege és sokszor nagy terjedelme is. Az előterjesztések — elsősorban az indoklási részük — általában szervesen és értékesen egészítik ki a jegyzőkönyvben foglaltakat, ezért a legfontosabb napirendi pontokhoz tartozó és a legtöbb információt tartalmazó előterjesztéseket főszövegként, az adott jegyzőkönyv mellékleteként teljes terjedelmükben közöltük. A kevésbé fontos napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket — ha több információt tartalmaztak, mint ami magában a jegyzőkönyvben olvasható a kérdésről — bőséges kivonat formájában jegyzetben közöltük. Megemlítettük jegyzetben az előterjesztés meglétét azonban akkor is, ha részletesebb információt nem tartalmazott. Nem közöltük természetesen az egyes előterjesztésekhez tartozó rendelettervezeteket, mivel ezek végül is egykorúíag megjelentek a hivatalos lapban. Jegyzetben azonban ezekre is kitértünk, különös figyelemmel arra, ha a tervezet és a kiadott szöveg között eltérés mutatkozott. Mindebből következően, a szelekció ellenére nem fordulhat elő, hogy a jegyzőkönyv valamely része kimaradjon, avagy az előterjesztések, mellékletek közül akár egy is említés, a használó figyelmének felhívása nélkül elsikkadjon. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy az eredeti szöveget a legteljesebben, a legpontosabban visszaadjuk. A jegyzőkönyvek azonban, — főleg az első időszakban — nem igazán jól szövegezettek és időnként változott a szerkesztésük módja is. Ez a jegyzőkönyvvezető gyakorlatlanságából, járatlanságából következett. Ezért a miniszterek időnként ki is javították a szöveget, megjegyzéseket fűztek hozzá. Másrészt az első időben nem jelölték, nem választották külön sem a napirendi pontokat, sem az előterjesztő és tárgyalási részt a határozati résztől. Később ezen — egyébként e kérdések iránt talán a legtöbb érzékkel rendelkező Teleki Géza miniszter javaslata alapján — változtattak, és közelítettek a jegyzőkönyveknek a két világháború között kialakított formájához. A szerkesztésnél mindenesetre meg kellett találni azt a közlési formát, amely biztosította a kötet egységes képét, de mégsem jelentett mélyebb beavatkozást a szöveg egykorúíag kialakított szerkezetébe. Az egy-egy jegyzőkönyv egészéhez és az egyes napirendi pontokhoz, illetve a mellékletként közölt dokumentumokhoz fűzött forráskritikai megjegyzések, jegyzetek elkészítése mellett nagyobb feladatot jelentett a szöveget értelmező, magyarázó jegyzetek megírása. Ezekhez a legkülönbözőbb levéltári források mellett, használni kellett a korabeli közlönyöket, a különböző pártok napilapjait, a megjelent forráskiadványokat, tanulmányokat és monográfiákat. A jegyzetek megszerkesztésénél igyekeztünk támpontot adni a kötet leendő használóinak az egy-egy kérdésben való további tájékozódáshoz. E szándéktól vezetvek készültek különböző mutatók a kötethez és a bevezető tanulmányban igyekeztünk összefoglalóan tájékoztatást adni a jegyzőkönyvi anyagot létrehozó Ideiglenes Nemzeti Kormányról, tevékenységéről, a működését meghatározó körülményekről, a munkáját segítő hivatali apparátusról, a kormányzat tisztviselői karáról és magának a minisztertanácsnak a működési mechanizmusáról. Az eddigiekben a minisztertanácsi jegyzőkönyvek publikálásának fontosságáról szóltam. Nem hallgathatok el azonban két ezzel szemben újabban felmerülő véleményt. Az