Levéltári Közlemények, 67. (1996)

Levéltári Közlemények, 67. (1996) 1–2. - Szűcs László: Az Ideiglenes Nemzeti Kormány minisztertanácsi jegyzőkönyvei / 21–25. o.

24 Szűcs László A forrásanyag összegyűjtése mellett a szelektálás jelentette a másik legnagyobb fele­lősséggel járó feladatot. Kezdetben felmerült, hogy a jegyzőkönyvek egyes jelentéktelen­nek tűnő napirendi pontjait terjedelmi megfontolásokból esetleg el lehetne hagyni. Rá kel­lett azonban jönnünk, hogy a jegyzőkönyv — mint a közlés alapját képező dokumentum — egységének megbontása utat nyithat a szubjektivitás érvényesülésének, gyengítené a kiad­vány információs értékét még akkor is, ha jegyzetben tájékoztatást adnánk a kihagyott na­pirendi pontokról. Ezért, éppen a forrásközlés tudományos hitelének megóvása érdekében úgy döntöttünk, hogy a jegyzőkönyveket teljes terjedelmükben, a legjelentéktelenebbnek tűnő napirendi pontokat sem kihagyva közöljük. Nem követhettük azonban ezeket a megfontolásokat a napirendi pontokhoz tartozó előterjesztések esetében. A szelekciót megkövetelte ezek nagy tömege és sokszor nagy ter­jedelme is. Az előterjesztések — elsősorban az indoklási részük — általában szervesen és értékesen egészítik ki a jegyzőkönyvben foglaltakat, ezért a legfontosabb napirendi pon­tokhoz tartozó és a legtöbb információt tartalmazó előterjesztéseket főszövegként, az adott jegyzőkönyv mellékleteként teljes terjedelmükben közöltük. A kevésbé fontos napirendi pontokhoz tartozó előterjesztéseket — ha több információt tartalmaztak, mint ami magá­ban a jegyzőkönyvben olvasható a kérdésről — bőséges kivonat formájában jegyzetben kö­zöltük. Megemlítettük jegyzetben az előterjesztés meglétét azonban akkor is, ha részle­tesebb információt nem tartalmazott. Nem közöltük természetesen az egyes előterjeszté­sekhez tartozó rendelettervezeteket, mivel ezek végül is egykorúíag megjelentek a hivatalos lapban. Jegyzetben azonban ezekre is kitértünk, különös figyelemmel arra, ha a tervezet és a kiadott szöveg között eltérés mutatkozott. Mindebből következően, a szelekció ellenére nem fordulhat elő, hogy a jegyzőkönyv valamely része kimaradjon, avagy az előterjesztések, mellékletek közül akár egy is emlí­tés, a használó figyelmének felhívása nélkül elsikkadjon. A szerkesztésnél arra törekedtünk, hogy az eredeti szöveget a legteljesebben, a leg­pontosabban visszaadjuk. A jegyzőkönyvek azonban, — főleg az első időszakban — nem igazán jól szövegezettek és időnként változott a szerkesztésük módja is. Ez a jegyzőkönyv­vezető gyakorlatlanságából, járatlanságából következett. Ezért a miniszterek időnként ki is javították a szöveget, megjegyzéseket fűztek hozzá. Másrészt az első időben nem jelölték, nem választották külön sem a napirendi pontokat, sem az előterjesztő és tárgyalási részt a határozati résztől. Később ezen — egyébként e kérdések iránt talán a legtöbb érzékkel ren­delkező Teleki Géza miniszter javaslata alapján — változtattak, és közelítettek a jegyző­könyveknek a két világháború között kialakított formájához. A szerkesztésnél minden­esetre meg kellett találni azt a közlési formát, amely biztosította a kötet egységes képét, de mégsem jelentett mélyebb beavatkozást a szöveg egykorúíag kialakított szerkezetébe. Az egy-egy jegyzőkönyv egészéhez és az egyes napirendi pontokhoz, illetve a mellék­letként közölt dokumentumokhoz fűzött forráskritikai megjegyzések, jegyzetek elkészítése mellett nagyobb feladatot jelentett a szöveget értelmező, magyarázó jegyzetek megírása. Ezekhez a legkülönbözőbb levéltári források mellett, használni kellett a korabeli közlönyö­ket, a különböző pártok napilapjait, a megjelent forráskiadványokat, tanulmányokat és mo­nográfiákat. A jegyzetek megszerkesztésénél igyekeztünk támpontot adni a kötet leendő használóinak az egy-egy kérdésben való további tájékozódáshoz. E szándéktól vezetvek készültek különböző mutatók a kötethez és a bevezető tanul­mányban igyekeztünk összefoglalóan tájékoztatást adni a jegyzőkönyvi anyagot létrehozó Ideiglenes Nemzeti Kormányról, tevékenységéről, a működését meghatározó körülmé­nyekről, a munkáját segítő hivatali apparátusról, a kormányzat tisztviselői karáról és magá­nak a minisztertanácsnak a működési mechanizmusáról. Az eddigiekben a minisztertanácsi jegyzőkönyvek publikálásának fontosságáról szól­tam. Nem hallgathatok el azonban két ezzel szemben újabban felmerülő véleményt. Az

Next

/
Thumbnails
Contents