Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Varga János: Szavakba kövült történelem / 183–196. o.

VARGA JÁNOS SZAVAKBA KÖVÜLT TÖRTÉNELEM HISTORY PETRIFIED INTO WORDS: No doubt, languages have the common feature to perpetuate certain historical events, customs and phenomena — as time passes — by forming self-standing words, expressions or proverbs in a way that their origin immerge into darkness. The Hungarian language also proves to be rich in words and locutions the origin of which can only be supposed. This study takes one name and four words out of them. They are: the family name of Albrecht Dürer, the famous painter; the linkage between ,,dudás" (bagpiper) and ,,pokol" (hell); the origin of the words ,,labanc" (nickname of the Austrian soldiers who served in Hungary in the XDith century); ,,hódol" (to pay respect); and „uszít" (to incite). All these words can be linked to historical events and to their participants. I. Dürer Albert nevének eredete A szakirodalom és a szaktudomány — mindenek előtt Haan Lajos

1 és Karácsonyi János

1 munkái nyomán — indokoltan tartja bizonyítottnak, hogy Dürer Albertnek, a világhírű művésznek Antal nevű apja Békés megye egykori, Gyula közvetlen szomszédságában fekvő, Ajtós nevű falucskájában látta meg a napvilágot. Ajtós a középkorban nemcsak az Ajtósi (de Aytos, de Ajtós) nemesi családnévben, hanem helységként is kétségtelenül létezett: még 1553-ban is éltek e faluban, 1560-ban viszont már lakatlan településként regisztrálták a dézsmalajstromok.

3 A gyulai szandzsák 1579. évi összeírásába pedig — a török konskriptor tollán Hajdács-ra torzulva — pusztának minősítve került be.

4 Az ifjabb Dürer Albert apja szülőhelyéül egy Eytas nevű falucskát jelöl meg,

5 ezen Eytas földrajzi fekvésének általa leírt adatai viszont oly pontossággal egybevágnak a hajdani Ajtós elhelyezkedésének adataival, hogy a kettő azonossága aligha vitatható.

6 Nem mondható el viszont ugyanez arról a felfogásról, amely a Dürer családnév eredetéről és jelentéséről a fenti kutatók megállapításai alapján mind a mai napig uralkodik. E felfogás szerint ugyanis a német földre kivándorolt Dürer az Ajtós falut birtokoló Ajtós nevű nemesi család sarja volt, odakünt egyszerűen németre fordította családi nevét, azaz — a német die Tür = ajtó szót továbbképezve — a Turer nevet vette fel, amelyet viszont később a német föld lakói, akik a szókezdő t és d hangokat gyakorta felcserélték (pl. Teutsch = Deutsch, Tonau = Donau stb.), Dürer-ré alakítottak. 1 Vö. Haan Lajos: Békés vármegye hajdana. Pest, 1870., I. 110—111.; Haan: Még egy szó Dürer Albert származási helyéről és családi nevéről. In: Századok, 1872. 646—642. ; Haan: Dürer Albert családi nevéről s családjának származási helyéről. B.-Csaba, 1878. 2 Karácsonyi János: Békés vármegye története. II. k. Gyula, 1896. 9—11. 3 Vö. Karácsonyi: i. m. II. 10—11. 4 Lásd Káldy-Nagy Gyula: A gyulai szandzsák 1567. és 1579. évi összeírása. Békéscsaba, 1982. 74. 5 Németül és magyarul közli Haan: Dürer ... 12—15. 1. Magyarul közreadva Implom József: Gyula város története szemelvényekben. I. 1313—1695. Gyula, 20—21., valamint Kristó Gyula: Békés megye a honfoglalástól a törökvilág végéig. Békéscsaba, 1981. 56—57. 6 Vö. Csánki Dezső: Magyarország történelmi földrajza a Hunyadiak korában. I. Budapest, 1890. 656.