Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Demény Lajos: XVII. századi történelmünk kiaknázatlan forrásai: a székely katonai összeírások / 53–65. o.

A székely katonai összeírások 57 az erőszakkal eljobbágyosított szabad székelyek jegyzékét.

29 Nem fér kétség hozzá, hogy az összeírás elkészült és csak az idők viszontagságában semmisült meg. Sorrendben következik az 1614 februárjában összeállított Bethlen Gábor-féle katonai összeírás. Ez minden XVII. századi székely lustránál a legrészletesebb. Aranyosszéket kivéve az összes székelyföldi családfőket (összesen 20 196-ot) jegyzékbe veszi székenként, településenként és ezeken belül külön-külön társadalmi rétegenként, beleértve a függő viszonyban élő jobbágyok, szolgák és zsellérek különböző jogállású sokszínű rétegeit is. A Bethlen-féle kiadatlan lustra eredeti kéziratban és több későbbi, főleg XVIII. század végi és XIX. század eleji másolatban maradt ránk.

30 A Bethlen-féle 1614, évi lustra tehát nem szorítkozik a katonai szolgálatot teljesítő székely családfők összeírására, s mint ilyen nem is a hadi szemlére megjelentek jegyzéke, vagyis nem a szoros értelemben vett lustra. A fejedelem, mint azt már egy régebbi tanulmányunkban is jeleztük, tiszta képet akart látni a székelyföldi jobbágyosodás/jobbágyosítás kérdésében. Más volt a lustra összeállításának a rendje is. Bethlen Gábor ugyanis minden székre kiküldte biztosait, akik utasításainak megfelelően vették számba a családfőket és vezették be nevüket a lustrába. Példának okáért Csík-, Gyergyó- és Kászonszéken Fonyódi János, vacsarcsi Fejér Máté és a kászoni Gergely deák fejedelmi biztosok 1614. február 17-én kezdték el — mint írják — az általános összeírást és február 23-án fejezték be. Már az összeírás megnevezésében rögzítették, hogy a három szék összes lakosait (universorum incolarum) a fejedelmi utasítás szerint írták össze.

31 Ugyancsak február 17-én kezdték el az összeírást Sepsi-, Kezdi- és Orbaiszéken más, ismeretlen nevű biztosok, akik az általuk készített lajstromot így titulálták: Regestrum universorum nobilium et agilium primorum potiorum, universorumque iobbagionum, inquilinorum seu inhabitatorum trium sedium siculicalium Sepsij, Kezdi] et Orbai in anno Domini 1614, die verő 17 mensis Februarii Connumeratorum. Február 18-án megint más fejedelmi biztosok kezdték meg az összeírást Udvarhelyszéken. Az általuk összeállított jegyzéket Connumeratio universorum Sedis Siculicalis Vduarhely nevezték, de a lajstrom végén a családfők rendenkénti összesítését a Connumeratio universorum nobilium, primipilorum, peditum pixidariorum, libertinorum siculorum, jobbagionumque noviticorum, preterea antiquorum colonorum, advenarum et inquilinorum in Sede Vduarhely existentem et commorantem címmel illették. Mindezt azért tartjuk fontosnak kiemelni, mert jelzi a Bethlen-féle 1614. évi összeírás eltérését mind az előtte, mind az utána készült székely katonai összeírásoktól. Ennek ellenére történetírásunk joggal tartja számon a Bethlen Gábor által 1614 februárjában készíttetett lustrát a XVII. századi székely katonai összeírások sorában, és tekinti közöttük is a maga nemében a legértékesebbnek. 29 Székely Oklevéltár. VI. 28. old. 30 Eredeti kézirata: az Állami Levéltár Kolozsvári Fiókja. Udvarhelyszék Levéltára. Székely Láda. 56. sz. Az erről készült másolatot 1784. szeptember 27-én Tibódi Ferenc Udvarhelyszék nótáriusa Székelyudvarhelyen az eredetivel összevetette és hitelesítette. A másolat megtalálható a Magyar Országos Levéltár (MOL) Teleki család marosvásárhelyi levéltára P—667. 3. cs. 8. tétel. Az Állami Levéltár Marosvásárhelyi Fiókja Marosszék levéltára Marosszék lustrái állagában őriz egy 1781-ben készített másik hitelesített másolatot, amely viszont a Bethlen Gábor-féle lustra eredetijének csak a Marosszékre vonatkozó részét foglalja magába. Végül az Állami Levéltár Csíkszeredai Fiókja őriz egy XVIII. század végi vagy XIX. eleji másolatot. Az 1614. évi összeírás 537. oldalán Vajda Mihály guberniumi titkár az eredetihez csatolt lapok egyikén feljegyezte, hogy az általa 1788. május 23-án Szebenben hitelesített másolatot, amely Csík-, Gyergyó- és Kászonszék lajstromát foglalja magába, nem az 1614. évi eredetiről, hanem a Gubernium levéltárában őrzött másolatról készítették. A már említett Tibódi Ferenc udvarhelyszéki nótárius a rétyi Antos István özvegye, Tompa Ágnes kérésére 1784. augusztus 10-én hitelesített másolatot állított ki az 1614. évi lustra sepsiszéki Szentkirályra vonatkozó összeírásról. Lásd: MOL P 5 Antos család levéltára 1. csomó/1614. Mindez bizonyítja, hogy a XVIII. század végén és a XIX. század elején a Bethlen-féle lustra eredeti kéziratáról több másolat is készült. 31 Lásd a Bethlen-féle lustra 407. és 486. oldalait.