Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nagy István: A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége a XVI–XVII. században / 29–51. o.

A magyar kamara adóigazgatási tevékenysége (XVl—XVIL század.) 45 A városi taxa bevételét az uralkodó udvartartási vagy katonai kiadásokra fordíthatta. Az 1590-es évek nagy katonai kiadásai miatt azonban a rendek elérték azt, hogy e városi adóból is elsősorban háborús kiadásokat fedezzenek. Ehhez az udvar, mivel a rendek erre minden országgyűlés alkalmával külön kérték, rendszerint hozzá is járult.

79 A XVII. században aztán kialakult az a gyakorlat, hogy a városi taxát elsősorban honvédelmi célokra foglalták le. Ilyen indokkal szólították fel a késlekedő városokat is a befizetések teljesítésére.

80 Egyéb kincstári kiadásokra csak a taxa kisebb része maradhatott. A taxa katonai célra való felhasználásának egyik módja volt az, hogy a városok taxa fizetése helyett katonaságot állítottak ki. A felvidéki hét bányaváros taxa helyett 200 gyalogost tartott az 1590-es években.

81 A taxa mérséklését lehetett kérni a város falainak megerősítése, katonaságnak adott szolgáltatások (szállítás, kvártély) miatt. Az ilyen városi kiadásokat rendszerint beszámították egy-egy város taxájába.

82 A királyi udvar nemegyszer kölcsönt kért a városoktól a taxa terhére. Történhetett ez előleg formájában is, vagy úgy, hogy a kölcsönt adó városok a legközelebbi alkalommal kevesebb taxát fizettek.

83 A taxa fejében élelmet, bort is adhattak a városok.

84 A taxa a városok súlyos adója volt, olyan súlyos, mint a jobbágyok számára a dica. A legnagyobb összegeket a legfejlettebb szabad királyi városokra, mégpedig Pozsonyra, Sopronra, Nagyszombatra, Kassára vetették ki. Ezek a kivetések már a XVI. században is erősen megterhelték a városokat, nagymértékben megnövekedtek a XVII. század második felében. A 21 városra kivetett taxa 1563/64-ben 35 900, illetve más adatok szerint 38 000 Ft-ot tett ki.

85 A szepesi kamara területén fekvő 6 várostól 1588-ban 16 000 Ft taxa fizetését igényelték.

86 A városi taxa az 1620-as évektől kezdve növekedni kezdett. Míg pl. a magyar kamara alá tartozó városokra 1610-ben 23 200 Ft taxát vetettek ki, ez a kivetés 1622/23-ban 73 200 Ft-ot, 1630-ban 39 200 Ft-ot tett ki a kamarai elszámolások szerint.

87 A XVII. század második felében azután ennél is nagyobb emelkedés következett be, melyet csak részben idézett elő a szabad királyi városok számának növekedése. Az 1655. esztendőben pl. 29 városra 139 300, 1663-ban 30 városra 182 000 Ft taxát róttak ki.

88 A kivetés többnyire a legközelebbi országgyűlésig, rendszerint két (esetleg több) esztendőre szólt. Az 1655. és 1663. évi taxa így jóval többre rúgott, mint az 1670 előtti évtizedekben a szintén két évre, az egész országra megszavazott kb. 60—80 000 Ft-os összegű megyei dica (6—7000 portánként két évre 10 Ft dicát és 1 Ft koronaőrzési pénzt számítva).

89 79 MOE. VIII. k. 130., 1593. évi országgyűlés, VIII. k. 245., 1596. évi országgyűlés; E 15. Exp. cam. 1597. márc. 7. No 3., kamarai javaslat az országgyűlési előterjesztésekre. E 21. Ben. res. 1604. jún. 11. 538. k. 88. fol. A városi taxából Győr és Komárom német őrségének élelmezésére kellett bizonyos összeget fordítani. 80 E 21. Ben. res. 1628. jan. 4. 594. k. 1. fol. A királyi rendelet leszögezi, hogy a városi taxa csak a végek céljára fordítható. Az egyéb kiutalásokat, amelyek addig rendellenesen történtek, meg kell szüntetni. Magyar Országos Levéltár. A 10. Magyar Kanc. Ins. cam. aul. 1639. No 1. A bécsi udvari kamara átirata a magyar kancelláriához, hogy szólítsa fel a városokat a végek részére szükséges taxa mielőbbi beszolgáltatására. 81 E21. Ben. res. 1593. máj. 27. 574. k. 107. fol., 1596. ápr. 20., aug. 1., 1599. máj. 14. 579. k. 56. fol. 82 E 21. Ben. res. 1549. márc. 3., 1556. szept. 6. 540. k. 112. fol., 1557. szept. 19. 540. k. 176. fol., 1560. márc. 17. 541. k. 145. fol. — Emlékirat a harmincadok állapotáról 1655-ből. (Magyar Gazdaságtörténelmi Szemle. 1898. 587.) 83 E 15. Exp. cam. 1570. febr. 17., E 21. Ben. res. 1588. jan. 20. 569. k. 7. fol., 1593. máj. 27. 574. k. 107. fol. 84 E 15. Exp. cam. 1613. márc. 21. Sopron borszállítása a hátralékos taxa ellenében, vö. Felhő I.: i. m. 215-16. 85 Acsády I.: Magyarország pénzügyei. 120—21.; E 15. Exp. cam. 1563. sine mense et die. 279. fol. 86 Révay Ferenc jelentése a magyarországi végvárak állapotáról. (Történelmi Tár. 1894. 29.) 87 E 105. Cop. annorum. 5. k. 336-39., 5. k. 10., 6. k. 297-304. 88 E 21. Ben. res. 1655. aug. 28. és szept. 12. 604. k. 41. fol., 1663. febr. 4. 605. k. 20. fol. 89 Vö. az 57. sz. jegyzethez tartozó szövegrésszel.