Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - IRODALOM - Nógrády Árpád: Az Abaffy család levéltára, 1247–1515. A Dancs család levéltára, 1232–1525. A Hanvay család levéltára, 1216–1525. Ila Bálint kézirata alapján sajtó alá rendezte, szerkesztette és az előszót írta: Borsa Iván. (A Magyar Országos Levéltár kiadványai. II. Forráskiadványok, 23.). Bp., 1993. / 247–248. o.

248 Irodalom veiének 482 kivonatát — néhány kivételtől eltekintve — Ila Bálint készítette még a 40-es évek második felében, és e kéziratot Borsa Iván egészítette ki, rendezte sajtó alá és szerkesztette. Az Abaffy-levéltár 24 okleveléről — az első 1247. augusztus 3-ról az utolsó 1515. november 18-ról datálódik — 37 kivonat készült. A Dancs-levéltár 86 oklevelét — 1232— 1525. február 1 —, melyek közül kettő csak az Anjou-kori Okmánytár lapjain maradt fenn (lásd elsősorban az 51. és 52. sz. regeszták) — 148 kivonat ismerteti. A kötet szűk kétharmadát pedig a Hanvay család 250 oklevelét — 1216—1525. március 17 — feldolgozó 297 kivonat tölti ki. A feldolgozott anyag közlése az 1946-ban majd 1988-ban (a Szent-Iványi család levéltára című kötet Előszavában) közzétett kivonatolási szabályok szerint történt. A magyar nyelvű regeszták fogalmazása világos, az oklevelekben megörökített események menete jól nyomon követhető. Elismerésre méltó továbbá, hogy a munka — az előző három kötethez hasonlóan — komoly figyelmet szentel a problematikus vagy problematikusnak vélhető rokoni kapcsolatokra, s ezeket latinul is közli, csakúgy mint a ritkán előforduló, s ezért bízvást érdeklődésre számot tartható szavakat, kifejezéseket. (Itt lehet megemlíteni pl. az egri káptalan egy 1343. évi oklevelét /Hanvay-levéltár 57. sz./, amely a néhai Drugeth Fülöp nádorról mint Gömör megye egykori principális comeséről emlékezik meg.) Az oklevelek jelentős többsége érthető módon a három család Abaúj, Borsod, Gömör és Nógrád megyei birtokait érinti, de az Abaffy-levéltárban a Zaránd megyei Nagynivegy birtokra is találunk adatot (24. sz.). Részletes és nyomtatásban eddig nem közölt határleírásokat olvashatunk többek között az Abaffy család (6. és 21. sz.), illetve a Hanvayak néhány oklevelében (pl.: 23., 143. sz.), de a jelen munka ezen túlmenően a már nyomtatott formában ugyan olvasható, ám a nevek betűhű átírását nem mindig követő kiadások hibáit is korrigálja, sőt az egyes átiratok eltérő névalakjait is közli (pl.: Hanvay-levéltár 4. sz.). A kötetben való tájékozódást igen részletes Név- és tárgymutató könnyíti meg. A Judák Margit levéltáros és Román Éva nyugalmazott levéltáros közreműködésével készített index a három családi levéltár terjes személy- és helynévanyagát felöleli. A tárgyszavak esetében a kötet a Zsigmondkori Oklevéltár mutatóját követi, s ez a jelentős mennyiségű többletinformációt nyújtó megoldás — a skála a bicellumtól a kerítésjavításon át a vadalmafáig és a zálogátadásig terjed — a munka erényeit tovább növeli. A kiforrott szempontrendszer alapján, magas színvonalon összeállított regesztagyűjteménynek köszönhetően a három família okleveles anyagát a középkor iránt érdeklődő könnyen és igen sokféle módon faggathatja. Az áttekintés lehetősége az eredeti oklevelek használatát persze nem pótolhatja (nem is az e munkák célja), de a kiadvány szilárd, a további kutatásokat messzemenően támogató tájékozódási pontokat nyújt, s ezzel feladatát maradéktalanul teljesíti. A példaszerű gondossággal elkészített kötet munkatársait méltán illeti elismerés, amely mellé a családi levéltárak következő kötete iránti várakozás társul. Nógrády Árpád