Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Borsa Iván: A zágrábi püspökség prédiálisai a XV. század elején / 19–27. o.

A zágrábi püspökség prédiálisai a XV. század elején 23 ezekről a püspöki levéltárban megőrzött oklevelek tanúskodnak. Ugyanitt maradt meg annak a tulajdonváltozásnak a püspöki engedélye, amellyel egy Csázma és egy Ivanity provinciabeli prédiális tartós prédiumcserejehez kapott lehetőséget, egyszersmind jóváhagyást ahhoz, hogyha egyikük utód nélkül hal meg, prédiumát a másik vagy annak örököse örökölje.

17 Nemcsak a prédium birtoklási viszonyainak, hanem belső szerkezeti viszonyainak átalakításához is püspöki engedélyre volt szükség. Eberhard püspök Marázi Pál fiainak: Miklós váradi kisprépost, csázmai kanonoknak és Sebestyénnek, a püspök ivanityi ispánjának szolgálataira való tekintettel nekik, valamint három fiú- és két lánytestvérüknek adott egy Dombró kerületbeli prédiumot három faluval (villa seu villula). Minthogy ennek közelében nem volt kúriájuk, a püspök 1415-ben engedélyezte nekik, hogy a három falu egyikében, ahol valamikor volt prédiális kúria, ilyet létesítsenek.

18 — Hogy mi értendő közelebbről egy prédiális kúria létesítésén, érzékelhető a püspök egy másik, 1413-ban kelt engedélyéből. — A már említett Zebyncz-i Fábián fiai: Antal deák és Kelemen a csázmai prédiális provincia nemes szomszédainak zaklatásai miatt kérték a püspök segítségét, aki Podluzsánban (Podlusyé) egy jobbágy telket (unam mardurinam) kivett a többi közül, és azt erre a célra rendelte ad instar aliarum curiarum predialium nostrorum provincie eiusdem.

19 Felmerül a kérdés, miként öröklődött a püspök által az érdemszerzőnek és mindkét nembeli örököseinek „örökre és visszavonhatatlanul" adományozott prédium? Ez az örökkévalóság, ahogy ez az adományokból is kiderül, azonban csak addig tart, ameddig a prédiális hűsége fennállt a királlyal, az egyházzal és a püspökkel szemben. — Megvolt a lehetősége annak is, hogy két prédiális egymást — mintegy testvérekül fogadva — utód nélküli haláluk esetére egymást kölcsönösen örökösükké tegyék. Természetesen ezt is csak a püspök engedélyével tehették.

20 — Érdekes örökösödési-birtokjogi esetet ismerhetünk meg Eberhard püspöknek egész egyházmegyéje prédiálisainak egyeteme részére Péter-Pál napját követő vasárnapon (július 5) 1416-ban tartott közgyűlésen kiadott egyik okleveléből. Eberhard püspök 1416-ban az Ivanity provinciabeli Jakupelch prédiummal akarta megjutalmazni hűséges szolgálataiért Marocsai Endre fiát: Pált. A prédiumot életében Torboz János birtokolta, halála után pedig özvegye és két lánya, de a most folyó közgyűlésen semmivel sem tudták igazolni ahhoz való jogukat, ezért a közgyűlés bírái és esküdt ülnökei úgy ítéltek, hogy az a püspökre szállt vissza (ius commune in nos et iurisdictionem plenamque nostram et liberam potestatem devolutum et redactum curie et celario de Iwanych annexum et applicatum). A püspök ezek után a prédiumot érdemeiért az említett Pálnak és feleségének, az egykori birtokos Torboz János leányának: a most általa fiúsított Ilonának adta azzal a kikötéssel, hogyha egyikük utód nélkül halna meg, a prédiumot a másik fél és utódai örököljék. Az intézkedés utolsó mondata ez esetben is az, hogyha a püspökhöz és egyházához hűtlenek lesznek, mindez érvénytelenné válik.

21 Ezzel az intézkedéssel a püspök egy adománnyal minden bizonnyal két célt kívánt elérni: hívét hűbérbirtokhoz juttatni és a birtoklásuk jogosságát bizonyítani nem tudó özvegyet és lányait sem földönfutóvá tenni. A fentiekből is kiderül, de további adatok is volnának sorolhatók, hogy egy prédium nem egyetlen települést jelentett, hanem azon 2—5 falu vagy falucska (villa seu villula) is lehetett, s az egyiken volt a prédiális kúriája, ahonnan nevezte magát. n Uo. 358. (ZsO III. 213.) 18 Uo. 471. (Horvát Akadémia Levéltára D-8-115 — DF 231017.) — „curiampro eorum habitatione propria aptam ... facere, preparare et disponere, factam, preparatam et dispositam ... more et ad instar curiarum cetemrum predialium provincie eiusdem perpetue et irrevocabiliter habere, tenere et possidere possint et habeant plenam, liberam et absolutam". » Uo. 410. (ZsO IV. 436.) 20 Lásd fent a 17. jegyzetnél írtakat. 21 Lukinovic 521. (ZEL 7-50 - DF 252382.)