Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Borsa Iván: A zágrábi püspökség prédiálisai a XV. század elején / 19–27. o.

22 Borsa Iván A prédiumok adományozása után sor került az új birtokosoknak a prédiumba történő beiktatására. Erről a jogi műveletről lényegesen kevesebb irat maradt ránk, mint az adományokról. Adi Danoth unokáinak esetében nyomon lehet követni, hogy az 1410. január 21-i adományozással egy időben a püspök intézkedett aziránt is, hogy két Csázma provinciabeli prédiálisa és servitora iktassa be Danoth unokáit a Szent Mihály-egyház districtusába tartozó Fodorovc prédiumba. A két megbízott összehívta a határosokat és jelenlétükben január 24-én beiktatta Danoth unokáit püspöki újadomany jogán ellentmondás nélkül a prédiumba. Ezt az iktatást maga a Csázmán tartózkodó püspök foglaltatta január 29-én függőpecsétes hártyaoklevelébe.

10 Négy év múlva Eberhard püspök szükségesnek találta a Csázma provinciabeli Zebyncz határjárását és Fábián fiainak: Kelemennek és Antal deáknak abba történő beiktatását, s ennek érdekében Gergeni Péter gergyenovci püspöki prédiális és Garityi Pál fia: Tamás csázmai kanonokok kiküldetését mint különleges embereit (homines nostros speciales). Ok visszatérve a püspökhöz jelentették, hogy a szomszédokat és határosokat összehíva jelenlétükben megjárták a prédium határait és Fábián fiait és örököseit ellentmondás nélkül beiktatták, diebus legitimis infacie eiusdem predii permanentibus. A határjárás 1414. április 26-án volt, a püspöknek erről kiállított oklevele pedig a határjárás 15. napján, május 10-én kelt.

11 Az előző esetet követően nem sokkal került sor Fábián két fiának: Antal deák és Kelemen meg Márton fia: Pál püspöki prédiálisoknak a csázmai püspöki provincia et comitatusbeYi Podluzsán (Podlusye) nevű prédiumának határjárására. A püspök által kiküldött emberek a következők voltak: két csázmai kanonok, két nemes: Tamás vicarius temporalis és Sáfár Demeter, meg két Csázma provinciabeli prédiális: István fia: János és Kengyel (Kengel dictus) Mihály. A határjárás és az iktatás 1414. május 6-án zajlott le, s erről ugyancsak Eberhard püspök állított ki függőpecsétes oklevelet hat küldöttének jelentése alapján.

12 Ezek az adatok azt mutatják, hogy a prédiálisok birtoklásának jogi biztonságát az ország nemesei birtoklása szerint kívánták megvalósítani, s a fenti példák kezdeti próbálkozásokat mutatnak, semmint kialakult gyakorlatot. A prédiális prédiumát eladhatta, elcserélhette, de csak a püspök engedélyével. A fentiekben már szerepelt német Blomberg 1405-ben négy (inkább négy faluból álló) prédiumát a dombrói provinciában 150 aranyforintért adta el a püspök egyik familiárisának.

13 — Szobocsinai István fia: János nemes három faluból álló, Dombró provinciabeli prédiumát 1409-ben 115 aranyforintért adta el az ugyancsak nemes Kristalóci László mesternek.

14 — Amikor Péter fia: Máté Kerlewch-i prédiális testvérei nevében vállalt szavatossággal 1419-ben eladta prédiuma felét a Trencsén megyei Nezsétéről való János fiának: Imrének, a hrasztovicai (püspöki) vár alvárnagyának, mindössze 8 aranyforint volt a vételár.

15 — Benedikovci néhai Imre deák fia: István deák fej váltsága fejében 20 — bardus-nak mondott — dénármárkáért 18 évvel előbb elzálogosította Dobovc-i (általában Ebresi) Tamásnak, a püspök nagyhatalmú és igen tevékeny, gazdasági ügyekben általános vikáriusának, a Csázma folyón levő két kerekű malmát és egy mardurinális telkét, most Imre deák másik fia: János deák a malmot 38 aranyforintért eladja a vikáriusnak, míg a telek továbbra is zálogban marad.

16 Mindez természetesen a mindenkori püspök engedélyével történt, s » Uo. 344. (Uo. 7-33 - DF 252365.) " Uo. 440. (ZsO IV. 1964.) 12 uo. 464—466. (ZsO IV. 2004.) 13 Uo. 245. (ZÉL Donationalia 7-51 — DF 252383.) 14 Uo. 340. (Uo. 7-25 - DF 252357.) H Uo. 564. (Uo. 7-45 - DF 252377.) 16 Uo. 389. (ZsO Dl. 2646.)