Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Csetri Elek: Iratok Franciaország délkelet-európai diverziós terveihez, 1793–1796 / 221–234. o.

Iratok Franciaország délkelet-európai diverziós terveihez (1793—1796) 223 ide tartozott az úrbéri szolgálatok, a céhek és belső vámok megszüntetése, védővámok bevezetése, ipar és kereskedelem támogatása. Nemkülönben fontosak a politikai változások, ezek sorában a rendi jogok eltörlése és jogegyenlőség biztosítása. Az itt működött Marmont francia marsall a horvátok francia szimpátiájáról írt és valóban, a napóleoni hadseregbe sorolt tiszteket és katonákat francia bajtársaikkal egyenlő mértékben becsülték meg.

9 A kisebb számú szlovénekről tudnunk kell, hogy a felvilágosodás korában született meg önálló irodalmuk. Itt a francia forradalom néhány személyben rokonszenvet keltett ugyan, akik hazájukban radikális átalakulást kívántak, a szabadság és egyenlőség megvalósítását, erejük azonban kevés volt a szervezkedéshez. (A forradalom hullámverése később elérte tájaikat. 1809-ben Szlovénia belekerült a Napóleon szervezte Illír Tartományok államalakulatába, társadalmi reformok végrehajtására azonban már nem került sor. Mindössze a szlovén iskolák indítása és utak építése jelezte a polgári átalakulás folyamatát. Mégis megindult a szlovének nemzeti öntudatra ébredése, önállósodása a német kultúrától.)

10 A francia tervek a bosnyákokat és szerbeket is számításba vették, az ő helyzetük azonban egészen más volt. Kettőjük közös vonása volt az évszázadok óta tartó török uralom alóli felszabadulási törekvés. Jellemző volt ez a bosnyákokra is, akik különben az ortodox szerbekkel szemben mohamedán vallásúak voltak. A szerbek több ország keretében éltek (Török Birodalom, Magyarország, Dalmácia, azaz Velencei Köztársaság.) A szerbek nemzeti mozgalma a Porta ellen régebbi keletű volt, noha a francia forradalom nemzeti öntudatukat, harckészségüket fokozta. (Nagy nemzeti felkelésük egyébként 1804—1813 között, egy évtizeden át tartott s noha leverték, később Szerbia a Török Birodalmon belül önkormányzatot vívott ki magának. A XVII. század végén Magyarország déli részére menekült szerbek a fejlődés külön útját járták. Letelepedésük után Bécstől kiváltságokat kaptak, ezeket azonban a magyar rendi vezetés nem nézte jó szemmel. Noha soraikban különböző politikai irányzatok érvényesültek, a magyarországi szerbek élére került egyházi és határőrtiszti vezetés szerb autonómia, a Vajdaság kialakítására törekedett, sőt egyes képviselői már a szerb egységgondolatot is felvetették).

11 Nyilvánvaló, hogy az Illír Tartományok felállítása a délszláv területeken jelentős esemény volt, a francia jelenlét segítette politikai fejlődésüket, nemzeti ébredésüket és szabadságvágyuk megvalósításának ügyét. A J. J. Rousseau-hirdette elv, a hatalom népi eredetének liberális és demokrata gondolatából a nemzeti szabadság és egyenlőség következett, amely a nemzetiségi elv alapja volt. Mindezt valamennyi délszláv nép felkarolta, mivel ez megfelelt saját törekvéseinek. A nemzetiségi elv pedig összeegyeztethetetlennek bizonyult a feudális-dinasztikus államok rendjével.

12 Az Ausztria hátában létrehozott Illír Tartományok létesítése az itteni népeknek fejlődést hozott ugyan, azonban hatalmi célokat szolgált, másrészt a nyugatabbra lakó délszlávoknak is csak egy kis részét tömörítette. Különben az ortodox délszlávokra áll az angol Hobhouse görögökre tett megállapítása: a franciák hívei voltak, amíg a felszabadítókat látták bennük és „hogyha Bonaparte hadserege ment volna Valonából Macedónián át Konstantinápoly felé, az összes görögök zászlója alá tömörültek volna." 13 Hatalmi síkon azonban Franciaország jóformán az egész korszakban 9 Niederhauser: i. m. 84—85; Arató Endre: A magyarországi nemzetiségek ideológiája. Bp., 1983. 11—15; Sud-Estul European in vremea Revolutiei Franceze (Kelet-Európa a Francia Forradalom korában). Coord. Alex. Dutu. H. n. 1994. 131. 10 Niederhauser: i. m. 107—108. 11 A független és egységes nemzeti államok kialakulása Közép- és Délkelet-Európában. 1821—1923. Összeáll. Viorica Moisuc-Ion Calafateanu. Ford.: Károlyi Dénes. Bukarest, 1984. 110; Niederhauser: i. m. 98—99; Arató: i. m. 16—27. 12 A független és egységes nemzeti államok ... 6. 13 Sud-Estul European .. .47.