Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Varga János: Szavakba kövült történelem / 183–196. o.

Smvakba kövült történelem 185 Ajtós család sarja, e família nemesi címerét használta! Valójában pedig azt sem tudjuk, hogy az Ajtósy családnak — mert csak ilyen létezett, Ajtós azonban nem — egyáltalán volt-e címere, hiszen a nemesi címerhasználat nem a nemesség kialakulásával egy időben, hanem csak jóval később jött divatba; és ha volt, akkor tulajdonképpen mit ábrázolt. Baj van Dürer magyar nemességével is. 0 maga ilyesmire még csak célzást sem tesz érintett feljegyzéseiben. Márpedig elképzelhetetlen, hogy e körülményt 1524-ben — abban a korban, amikor a nemességtudat német földön is virágkorát élte — ősei vonatkozásában hallgatással mellőzte volna. Igaz, arról sem beszél, hogy Miksa császártól — feltételezhetően épp az előző esztendőben, tehát 1523-ban — nemességet kapott. Ez utóbbinak azonban nem érezhette szükségét, mert feljegyzéseinek célja származásának megvilágítása, és nem saját életrajzának összefoglalása volt, és mert Miksa adománya különben is köztudott volt a kortársak előtt. Tény, hogy Dürer magyar nemességének hiedelmét ismét csak Haan gyökereztette meg a szakirodalomban. Haan a Feljegyzések első mondatában vélte felfedezni Dürer magyar nemességének bizonyítékát. „Albrecht Dürer der Aeltere — hangzik a mondat — ist aus seinem Geschlechte geboren in Königreich Ungarn". Haan szerint a mondatnak ebben a formában nincs értelme, hiszen minden ember „aus seinem Geschlechte", azaz saját neméből születik. Ezt az általa érthetetlennek minősített kifejezést Haan sajátos módon oldotta fel, mikor arra a véleményre jutott, hogy vagy a feljegyzések tanulmányozói olvasták tévesen a „seinem" szót, vagy Dürer, aki feltehetően ,,feinem"et akart írni, maga adott okot a szókezdő betű felületes és elnagyolt megformálásával a hibás értelmezésre. Ha ugyanis — érvel ezután Haan tovább — „feinem"et olvasunk a „seinem" helyett, egyszerre megvilágosodik a szöveg: a régi német iratok szerint a „feines Geschlecht" mindig nemes származást, nemes családot jelent, következésképpen Dürer is azt óhajtotta kifejezni, hogy atyja nemes családból származott!

12 E gondolatmenetben azonban két vonatkozásban is téves az értelmezés. A , ,fein" szó finomat, kitűnőt, igen jót, választékosat, jó modorút, előkelőt, műveltet egyaránt jelent ugyan, de korántsem szinonimája a nemes eredeti, tulajdonképpeni értelmének; a származással összefüggésben csak az előkelő értelemben használható, e minőségben pedig nemesi és polgári eredetre — ám korántsem bármiféle nemesség vagy polgárság esetében — egyaránt utalhat. Ugyanakkor a Geschlecht szó mindmáig egyaránt jelent nemet is, nemzetséget is, az aus seinem Geschlecht szókapcsolatnak pedig nagyon is egyértelmű jelentése van: nemzetségére nézve, nemzetségét tekintve\ Dürer tehát nagyon is pontosan fogalmazott; azt akarta kifejezni, hogy apja Magyarországon, egyszersmind illetősége szerint magyarországi családból született! Szó sincs hát Dürer nemességéről, e tény pedig csak erősíti azt az előbbi következtetést, hogy a Dürer-féle címer nemcsak a nemlétező Ajtós, de a hajdan valóban élt Ajtósy családnak sem lehetett a címere.

B Tény viszont, hogy Dürer valóban használta azt a címert, amelynek kétszárnyú, nyitott ajtó a fő motívuma. Figyelemre méltó azonban, hogy Dürer levelein és pecsétjén e címert német földre érkezésétől kezdve alkalmazta ugyan, valódinak, illetőleg hitelesnek tekinthető, tehát hivatalosnak minősülő címerén viszont — életrajzíróinak szinte egyöntetű tanúsága szerint

14 — az 1523-as évszám állt. Az az esztendő tehát, amikor I. Miksa nemességet adományozott neki, amely egyúttal címerhasználatra is feljogosította őt. A címer kétszárnyas nyitott ajtaja vitathatatlanul arra a kapcsolatra utal, amely Dürert szülőföldjéhez kötötte. Mivel pedig a fentiek szerint Ajtós család nem létezett, Dürer viszont nem volt 12 Lásd: Haan: Dürer Albert családi nevéről ... 12., 30—32. 13 Megjegyzendő, hogy Implom és Kristó az aus seinem Geschlecht kifejezést — helyesen — , ,az ő nemzetségéből" kifejezéssel fordítják és nem azzal, hogy „nemes családból". 14 Lásd például Dávid Gottfried Schober és R. von Rotberg.