Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

178 Nyulásziné Straub Eva mondata (C 13) és az ínsinuatae armorum praefecturae 1742—1770 (C 15) sorozatok. A helytartótanácsi iratok, mint címük is mutatja, nemcsak a nemesi családok történetéhez adnak támpontot, hanem a városi polgárokéhoz, céhekben dolgozókéhoz, valamint a zsidó összeírások és az urbáriumok ismét más-más rétegek történetéhez szolgálnak fontos forrásul. A helytartótanácsi levéltárban említettünk összeírásokat, így úrbéri összeírásokat is. Ilyen azonban több levéltári egységben is található, természetesen a családi levéltárakban is, az adott birtokra vonatkozóan. Koncentráltan őriz ilyen összeírásokat a Magyar Kamara Archívuma — Urbaria et conscriptiones XVI—XIX. század (E 156) című sorozata. Itt olyan területekre vonatkozó összeírások találhatók, melyek hosszabb-rövidebb ideig kincstári kezelésben voltak. 1750-től a kamarához került iratanyagokból kiemelték az ilyen iratokat e sorozatba, így a családi levéltári anyag birtokkal történt továbbadása esetén is a kamaránál maradt az úrbéri összeírás. E nagy sorozaton kívül a következő összeírások találhatók a Kamara Archívumában; Libri junduales 1754—1887 (E 157), mely kincstári birtokok összeírásait tartalmazza, többek között felsorolva a családfőket. A Conscriptiones portarum 1529—1772 (E 158) adószedéssel összefüggő iratokat tartalmaz, melyek megadják a helységek birtokosainak nevét és portáik számát, néha az adómentesekét is, esetenként az úrbéresek nevét is. A Regesta Decimarum 1533—1801 (E 159) a kincstár által bérelt egyházi tizedjegyzékek őrzőhelye, melyek sokszor tartalmazzák a termelők nevét. A Conscriptiones diversae 1555—1788 (E160) c. sorozatban többek között 11 megye kamarai birtokain élők neve szerepel, feltüntetve a társadalmi állapotot, néhol az életkort is. A különböző szempontok szerint készült összeírásokon kívül az országos összeírások anyagát a Regnicolararchivban helyezték el a XIX. század első harmadáig. A továbbiakban a Statisztikai Hivatal szervezte az országos összeírásokat, s bár a megyei hivatalok és az abszolutizmus kori kormányhatóságok is részt vettek az összeírás lebonyolításában, ezekben a levéltárakban csak technikai jellegű anyag, illetve megyei összesítő táblázatok találhatók. A Regnicolaris levéltár — Országos összeírások 1654—1750 (N 76—77) állagaiban a korai töredék anyag mellett, mely az országos összeírás előkészítésére és lebonyolítására vonatkozik (ÍV 76—77), az 1715. évi összeírás (N 78) és az 1720. évi összeírás (N 79) anyaga található. A harmadik országos összeírás 1828-ban volt, mely Conscriptio regnicolaris art. VII. 1827. ordináta (N26) címen található, négy tájegység szerinti, azon belül megyénkénti rendben, helységenként mutatózva. Erdélyben 1750-ben volt országos összeírás, anyaga 1750-i országos adóösszeírás 1750 címen található (F 50), ezt követte az 1785—86-os: 1785/86-i úrbéri összeírás 1785—1786 (F51) és a Conscriptio Czirákyana 1819—1820 (F 52). Természetesen számos kisebb összeírás is volt Erdélyben, ezeket a Vegyes conscriptiók (F 49) c. sorozatban helyezték el. Az erdélyi kormányhatóságok iratai között tallózva meg kell említeni a Székely lustrajegyzékek és nemesi összeírások 1635—1737 (F136) című állagot, valamint a nem összeírás jellegű dokumentumok közül a már említett Deposita (B 3) sorozatot, mely a magyar kancelláriai sorozathoz hasonlóan magánosok által letétbe helyezett iratokból, többek között végrendeletekből, hagyatéki ügyek irataiból áll, illetve a Liber regius matrimonio-dispensationalium 1842—1848 (B 19) c. állagot, mely házassági felmentési ügyek sorozata. A nem regisztratúra jellegű irategyüttesek közül néhány már említésre került, ezek kiegészítéseként kell szólnunk a történészek, gyűjtők azon hagyatékairól, melyek nemcsak családtörténeti feljegyzéseket, hanem eredeti dokumentumokat is tartalmaznak. A levéltárakról készült ismertetések (fondjegyzékek) ezeket külön felsorolják. Ilyen pl. a Véghelyi-gyüjtemény, amely dunántúli helységek és kisnemesi családok irataiból áll, s egy része a Magyar Országos Levéltárban, egy része a Veszprém megyei Levéltárban található. Végezetül, külön konkrét felsorolás nélkül említjük, hogy a területi levéltárak őrzik a