Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Nyulásziné Straub Éva: Útmutató a genealógiai és családtörténeti kutatáshoz a Magyar Országos Levéltárban / 167–181. o.

Útmutató a családtörténeti kutatáshoz 177 szült hasonló tárgyú mutatót, így ma a cédulagyűjtemény több sorozatból áll. E mutatók az „Illésy patika" elnevezésű szekrényben találhatók, innen a gyűjtemény közkeletű neve: Illésy patika. A gyűjtemény a következő jelentősebb anyagok mutatójából áll: a Helytartótanácsi Levéltár Acta Nobilium (C 30) és Departamentum Nobilitare (C 57), a Magyar Országos Levéltár Irattára (Y szekció) családtörténeti vonatkozású ügyiratainak mutatója, valamint a Magyar Királyi Kancellária Originales referandae (A 1), a Litterae Consilii regii locumtenentialis Hungarici (A 23) és az Acta generalia (C 39) nemességi vonatkozású iratainak mutatója, a bírósági levéltárak Inquisitiones juratorum (O 4), a Nádori ítélőmesteri levéltár (O 87—89) és az Országbírói ítélőmesteri levéltár (O 90—91), valamint néhány megyei levéltár és egy-egy családi levéltár nemességi és leszármazási tábláival kapcsolatos jelzet-mutató. E mutatósorozat részletes ismertetését azért tartjuk fontosnak, mert olyan széles körű anyagfeltáráson alapul, hogy a legtöbb, a levéltárhoz családtörténeti kérdésben írásban jelentkező kutató tájékoztatását e mutatók átnézésével kezdjük, nagy százalékban kellő eredménnyel. A kancelláriai levéltárba sorolták be a Pataky Károly-féle genealógiai gyűjteményt (A 133) is, mely a genealógus elsősorban erdélyi, másodsorban magyarországi nemes családok genealógiáira vonatkozó gyűjtését tartalmazza. A Magyarországon működött jelentős genealógiai irodák közül a Peláthy György „Heraldika" című irodája (R272) jelzet alatt, Daróczy Zoltán genealógiai irodájának anyaga mikrofilmen kutatható a Magyar Országos Levéltárban, az eredeti anyag a református egyház Ráday Levéltárában található. A Kancelláriai Levéltárban még egy gyűjtemény két tárgyi csoportja említendő: Acta Miscellanea (A 120) Genealógiai vonatkozású iratok, XVII—XIX. század, valamint Főnemesi és indigéna nemesi családok jegyzéke XVII—XIX. század elnevezésű tételei. A bírósági levéltári anyagokban található genealógiai iratokról a családtörténeti cédulagyűjteménynél már tettünk említést, hasonlóképpen megadtuk a két genealógiai táblázatsorozat levéltári jelzetét is. Természetesen a legtöbb forrás a helyi bírósági anyagban található, ezek őrzőhelyei a megyei levéltárak, a kerületi és az országos bíróságok anyagában már ritkán szerepel érdemi anyag. Ez utóbbiak találhatók a Magyar Országos Levéltár ,,0" szekciójában, sajnos igen töredékesen. A bírósági anyagokhoz csatolták az ügyvédek hátrahagyott iratainak gyűjteményét, mely minden bírósági levéltárban megtalálható Acta post advocatos címmel, s a családtörténeti feldolgozáshoz sok segítséget adhat: sok esetben egy-egy család XIX. század előtti címerére az itt található pecsétes beadványokból szerezhetünk tudomást, bár hozzá kell tenni, hogy az ezekben való kutatás rendkívül időigényes. Kiemeltünk a bírósági anyagból egy-egy speciális sorozatot, de meg kell jegyezni, hogy a szigorúan ügyviteli iratok kivételével bárhol előfordulhat fontos permelléklet, vagy éppen egy évtizedes per anyagának másolati könyve. Itt kell azt is megjegyeznünk, hogy a Magyar Kamara Archívumában Varii processus (E164) címmel a kincstár és magánszemélyek közötti perek anyaga került besorolásra perenként nyilvántartva, az 1570—1838 közötti időszakból. Az 1867 előtti kormányszervek iratai közül a Helytartótanács őrzi a legtöbb olyan adatot, mely a nemességen kívüli rétegek genealógiai kutatásaihoz nyújt segítséget. A legjelentősebb irategyüttesek a következők: lnsinuata armorum praefecturae 1742—1788 (C15), Acta Judaeorum 1725—1783 (C 29), Acta nobilium 1724—1784 (C 30), mely III. Károly és Mária Terézia korabeli nemességigazolásokra vonatkozó iratokat tartalmaz megyénkénti sorozatokban. A három tárgyi csoport a helytartótanács 1783-tól bevezetett új ügykezelési rendje előtti anyagból való. Az ügyosztályok szerinti sorozatokból a következők érdemelnek külön figyelmet: Departamentum civitatense 1783—1848 (C 49), Departamentum cehale 1783—1787 (C 50), Departamentum Judaeorum 1783—1848 (C 55), Departamentum nobilitare 1783—1848 (C57), Departamentum urbariale 1783—1848 (C59), ahol a Mária Terézia-féle 1767-es úrbérrendezésre vonatkozó iratok találhatók, s végezetül a Benigna