Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.

Az esztergomi érsekség birtokai (1726—1895) 111 8. sz. táblázat Terület Művelési ág (kh) (négyszögöl) % szántó 30 284 453 31,55 kert 268 221 0,28 rét 9 523 1451 9,92 szőlő 192 698 0,20 legelő 12 366 136 12,88 erdő 36 548 1068 38,08 nádas 392 1307 0,41 művelés alá nem eső terület 6 407 941 6,68 Összesen: 95 983 1475 100 Sok változás következett be a birtokok irányításában is. A régi uradalmakon belül birtokkerületek alakultak, melyek egy-egy gazdasági egységet fogtak össze. A kerületek központjai a leggyorsabban fejlődő puszták lettek, ahol már a polgári forradalom előtt jelentős építkezések kezdődtek a gazdaság modernizálása érdekében. Ezekhez kapcsolták hozzá a községek határában lévő, tagosított uradalmakat. Külső- és Belső-Lándor puszta Heténnyel, Anyala és Óguta Naszvaddal, Bálványszakállás Kavalháttal és Csörgővel képezett közös birtokkerületet. Varga István uradalmi mérnök az 1880-as évek közepétől az érsek kérésére tevékenyen közreműködött a célszerű gazdasági kerülethatárok kialakításában, például Csenke és Mocs, Dejtár—Vadkert—Göröc, Kemence—Bernece—Szete, Kéménd—Bárt— Magyarszölgyén, Szálka és környéke térségében. Utóbbinál a bajtai, kövesdi, szálkai birtokrész alkotott összefüggő területet, melyhez csatlakozott a kéméndi erdő.

54 A múlt század utolsó harmadában az érseki birtokon a puszták jelentősége tovább növekedett. Az esztergomi uradalomban Lándor, az érsekújváriban Bajcs, Farkasd, Anyala, a gutáiban Csém, Bálványszakállás mintagazdaságokká fejlődtek,

55 ahol lehetőséget teremtettek az istállózó állattartásra, és a mind nagyobb szántóterületek megműveléséhez, a termények feldolgozásához a korszerűvé váló mechanikus eszközök mellett megjelentek a gőzerővel hajtott gépek is. 1867-ben először Csém pusztán alkalmaztak gőz cséplőgépet, 1875-ben már több helyen volt az esztergomi és verebélyi uradalomban, 1892-ben pedig számuk 26-ra emelkedett.

56 A pusztai birtok átalakulása látszik Szegedi Péter tagosítási és Varga István gazdasági térképén, melyet Csémről készítettek. A Varga István-féle rajzon a rétek és legelők helyét jórészt táblákra osztott szántók foglalták el, melyeket a vetésforgóban meghatározott rendben műveltek. Megjelent a pusztán a szőlőültetvény, kiépültek a majorok, az utak.

57 1892-ben a puszta 63,60%-a volt szántó, 21,32% legelő, 12,24% a rétek részesedése. Hasonló fejlődés volt az anyalai gazdaságban is, melynek birtokkerületéhez Oguta, Jánosmajor és a 400 magyar hold körüli rétből álló szimői tagbirtok is tartozott. Itt 54 EPL U 48, 67, 136, 138, 245. 55 EPL U 142, 143, 161; 320, 321; 84; 312; 45, 245; T 21, 22. Lándor puszta, mint birtokközpont átkerült az esztergomi uradalomhoz. 56 Fülöp: i. m. 71.; EPL Jószágigazgatóság, birtokiak 1875. Az esztergomi és verebélyi uradalom leírása. 57 EPL U 45-46.