Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.
106 Dóka Klára A birtok nagyobb részén azonban csak az 1853 évi úrbéri pátens hozott változást, mely már kötelezően előírta a legelők, erdők vonatkozásában a területek elválasztását és a határ átrendezését. A végrehajtást siettette, hogy az általános adókötelezettség bevezetésével megindultak a kataszteri munkálatok, de rendezetlen birtokviszonyok miatt ennek végrehajtói is számos nehézséggel küzdöttek. 1855 januárjában a jószágkormányzó elrendelte, készítsék el minden településen — helyszíni vizsgálat alapján — az uradalmi birtok ideiglenes telekkönyvét és kimutatásait, amivel 1858-ra készültek el első formájában. 1856 februárjában felszólították a területen dolgozó tiszteket, írják össze az irtásokat saját körzeteikben. 41 Az úrbéri perek gyakorlatilag 1856-ban indultak meg az érsekség kezdeményezésére. A keresetlevelek általában kevés konkrét javaslatot tartalmaztak, csak általánosságban vázolták a legelő elkülönítését, az erdei haszonvételek szabályozását, az uradalmi földek összesítését egy tagban, valamint a maradvány földek váltságának meghatározását. Az első egyezségek 2-3 éven belül megszülettek, míg néhány területen a perek egészen az 1870-es évekig húzódtak el. 42 A birtokon dúló hosszas vitákat történetírásunk a parasztság ellenállásával, a jó minőségű, értékes földek megtartásának vagy elvesztésének dillemmájával magyarázza. Ehhez azonban hozzá kell tennünk előzményként az úrbérrendezés elmaradását, aminek következményeivel számolni kellett. 1857-ben hitelesítették az idézett, 1800-ban készült birtokleírást, és több szempontból a rendezésnél is ezt tekintették kiindulásnak. Történtek azonban egyéb előmunkálatok is. 1858-ban elkészült az uradalmi területek hivatalos kimutatása, 1200 négyszögöles magyar holdakban, részben az úrbérrendezés, részben a kataszter céljaira. Az egyes uradalmak területe majorsági kezelés alatt álló szántókból, rétekből, legelőkből, bérbe adott területekből, valamint illetőségi földekből állt, amit az uradalom alkalmazottai és egyéb kivételesek használtak. Az összesítés — bizonyos kivételektől eltekintve — még az úrbérrendezés előtti állapotot tükrözi. Az ekkor már külön kezelt erdőkre a statisztika nem vonatkozik. Szerepelnek viszont — a puszták idézett felmérése nyomán — az itteni legelők, melyeknek két fajtáját különböztették, meg, a tiszta és erdős, ligetes legelőket. Szembetűnő a bérletek jelentőségének csökkenése, amivel a későbbiekben még találkozunk. Az erdőbirtok ebben az időszakban 58 431 magyar holdat tett ki, a 37 474 holdas egyéb területek pedig a következőképpen oszlottak meg az egyes uradalmakban: 4. sz. táblázat Majorsági kezelésben Részes művelés Bérletben Uradalom neve szántó rét tiszta legelő erdős legelő Illetőség Részes művelés Bérletben Összesen Esztergom 498 2/4 630 341 731 55 — 381 2 637 Érsekújvár 6 320 3657 2506 732 171 — 1009 13 831 Guta 4 691 3428 2647 146 — 60 300 11483 Nagysalló 2 198 167 901 1916 90 6329 526 5 859 Drégely 689 152 — 80 68 — 433 1 423 Verebély 354 78 8 — 12 — 84 436 Pozsony— Nagyszombat* 541 30 — — 25 — 212 808 Összesen 15 291 8142 6303 3605 631 1452 2947 37 474 * A két uradalmat a század közepén összevonták. 41 EPL Jószágigazgatóság, birtokiak 1856, 1857. 42 Vargyai: i. m. 16. p.
