Levéltári Közlemények, 66. (1995)
Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.
Az esztergomi érsekség birtokai (1726—1895) 107 Mint a táblázatból látszik, az 1860. évi telekszám csak néhány %-kal volt alacsonyabb, mint amit 1800-ban összeírtak, azonban uradalmanként voltak különbségek. A végösszegeket összehasonlítva a következőket állapíthatjuk meg: 5. sz. táblázat Uradalom neve 1800. évi 1860. évi z ^ m telekszam - Esztergomi 850 758 2/8 2336 Érsekújvári 351 7/8 544 2/4 885 Gutái 356 3/8 128 3733 Verebélyi 250 5/8 264 1/8 238 Nagysallói 332 375 6/8 429 Drégelyi 337 2/8 315 2/8 1053 Nagyszombati 219 277 1/4 274 Pozsonyi 122 4/8 122 1/4 110 Összesen 2819 5/8 2785 3/8 5698 43 A pozsonyi uradalomban, ahol végrehajtották az úrbérrendezést, nem voltak nagyok az eltérések. A legnagyobb növekedés Érsekújvár környékén volt, mivel a városban utólag parcelláztak 125 telket. A nagysallói uradalomban szintén adtak új telkeket a beköltözőknek Füzesgyarmat, Garamszentgyörgy, a nagyszombatiban Zsigárd és Vága határában. Legkevesebb telket a gutái uradalomban ismertek el, amiért a jobbágyok lázongtak, és a tagosítás ügye sokáig elhúzódott. Az uradalmakon belül az egyes községek között is voltak eltérések. Hogy a területek elosztásánál sikerült-e a jobbágyoknak felemeltetni az 1860-as telekszámot és az úrbérinek elismert területet, vagy a vitából az uradalom került-e ki győztesen, azt egyedi körülmények határozták meg. A polgári forradalomtól 1860-ig 12 év telt el, a jobbágyok és az érsekség között nem felhőtlenül. A tardoskeddiek a közös legelőből kerteket alakítottak, a martosiak tartoztak az erdőhasználatért, a ledéciek, martosiak engedély nélkül irtották az erdőt, a pogrányiak nem az uradalom által meghatározott ideig, hanem egész évben árulták borukat, a hölvény i, farnadi, kétyi, nagyölvedi, bucsi jobbágyok megtagadták a szőlődézsmát. Ugyanakkor az érsekség — a szolgáltatások (kilenced, robot, tized) eltörlésére vonatkozó rendeletek betartásán túl — kénytelen volt bizonyos engedményekre. Palánkon átadta a község zsellér lakosságának az életteret jelentő dohány földeket, egy sor településen pedig a használaton kívüli uradalmi beltelkeket a községiekhez csatolták. Mint az ország mezőgazdaságát általában, ebben az időszakban az esztergomi birtok fejlődését is a gabonakonjunktúra határozta meg. Ezért törekedett az érsekség a szántóföldek bővítésére, vagy olyan formában, hogy a tagosítással minél többet kapjon meg a telkekhez nem tartozó és közös földekből, vagy feltörte a rendelkezésre álló legelőket, az egyébként is csekély réteket, illetőleg csökkentette az erdők kiterjedését. Az 1860-as években át kellett alakítani az uradalmi épületek egy részét is. Az állattartás átalakulása miatt feleslegessé vált egy sor mészárszék, a megjelenő gőzmalmok kiszorítottak néhány szél- vagy vízenergiával működő kisebb malmot, az erdőbirtokok tagosításával, összevonásával funkciótlanná vált egy sor erdőőr- és kerülőház. Ahol az érsekség 43 EPL Jószágigazgatóság, birtokiak 1858.
