Levéltári Közlemények, 66. (1995)

Levéltári Közlemények, 66. (1995) 1–2. - SASHEGYI OSZKÁR EMLÉKÉRE - Dóka Klára: Az esztergomi érsekség birtokai, 1726–1895 : áttekintés az uradalmi levéltár forrásai alapján / 93–119. o.

Az esztergomi érsekség birtokai (1726—1895) 99 mód. Uradalmi rétek voltak Pusztamaróton, a Bajót melletti Pél pusztán, Bucsun, melyeket robotban, illetve bérlet formájában műveltek meg. Az érsekújvári birtokrészen 1726-ban Tardoskedd, Érsekújvár határában, valamint a pusztákon voltak uradalmi területek. Tardoskedden 200 pozsonyi mérő (=p. m.) szántót két nyomásban műveltek, de később bérbe adtak a nagyszombatiaknak. Érsekújváron a Tormás patak völgyében 780 pozsonyi köböl rétet kaszáltok robotban a helyi és környékbeli lakosok, és volt egy régi aliódium, ahol árpa termett. Farkasd pusztán 70 öl szénát adó rétet adtak bérbe, amit 1000 p. m. szántó és 300 állat tartására alkalmas legelő egészített ki. Bajcs pusztán 3000 p. m. szántó, és hasonló módon bérbe adott, bozótos rét volt, a legelőkön pedig az érsekújváriak 300 állatát tartották. Anyala pusztán, mely ekkor még nem volt felmérve, szintén rétek és legelők voltak, valamint több-kevesebb szántó, melyet 4—6 ökörrel szoktak szántani.

23 A gutái területen Bálvanyszakállason és Gután szerveztek rétföldekből álló aliódiumot, ahol a jobbágyok kötelesek voltak kaszálni és szénát gyűjteni. Gután a terület eredetileg szántó volt, de a Duna és Vág gyakran elöntötte, így célszerűbb volt rétként használni. Bálvanyszakállason 200 p. m. szántót az érsekség tized fejében bérbe adott. Uradalmi rétek terültek el Csém pusztán is, melyből a mocsaiak — saját rétterület híján — egy részt kibéreltek. A verebélyi uradalomban a jobbágyság pénzzel és kilenceddel tartozott, robot azonban — majorsági szántó- és rétterület híján — itt nem volt szokásban. Egyedül Nagykéren, a tardoskeddihez kapcsolódva — adódott volna lehetőség allódium kialakítására, ahol az elhagyott irtások, szántók, szőlők terjedelme csaknem elérte az 1000 p. m.-t. Nem volt majorság a nagysallói uradalomban sem, azonban minden falu jobbágyainak — a távolabb lakó füzesgyarmatiak és kuraliak kivételével — az érsekújvári uradalomban kellett dolgozniuk. Hölvény mellett volt a terjedelmes Zálogos nevű erdő, Szentgyörgy községben pedig egy rét, melyet bérbe adtak. Kétyen halastavat tartottak fenn, Farnadon sörfőző épült. Ennek üzemeléséhez a jobbágyoktól begyűjtött árpát Nagysallóból szállították át, ha pedig kevésnek bizonyult, a falu lakói gondoskodtak pótlásáról. A drégelyi uradalomban sok volt az erdőborítás, elsősorban Szálka és Börzsöny térségében. Felsősipék és Nagyzellő kivételével minden faluban voltak uradalmi rétek, ahol robotban szénát gyűjtöttek. Saját terület híján a felsősipékiek a drégelyi, a nagyzellőiek a hugyagi birtokon dolgoztak. A nagyszombati területen a jobbágyok szolgáltatásai falvanként különböztek. Ribény és Kinorán lakói nem fizettek adót, Egerszegen, Kinoránban kilencedet nem, hanem csak tizedet adtak. Uradalmi rét volt Zsigárdon és Vágán, összesen 85 kaszás terjedelemben, ahol az egerszegiek, izbégiek, vágszerdahelyiek dolgoztak. A nagyszombati kúriát szintén uradalmi területek vették körül (190 p. m. szántó, 10 kapás szőlő), és volt egy sor, allódium kialakítására alkalmas üres telek is Kinorán, Egerszeg, Zsigárd, Vágszerdahely térségében. Pozsony környékén Szunyogdin csak egy uradalmi káposztáskertet műveltek, Püspökin viszont fejlett majorsági gazdákodást alakítottak ki. Először csak a juhoknak építettek allódiumot, majd később itt szarvasmarhatartásra is sor került. Két nyomásban 50 p. m. Törekszünk a korabeli mértékek használatára. p. m. — pozsonyi mérő, 62 1 gabona, illetve az ezzel bevethető föld, kb. L/2 magyar hold kapás — kb. 100 négyszögöl kaszás — kb. egy magyar hold egy öl szénát öt kaszás réd ad A magyar hold a régi egységekkel könnyen összehasonlítható.