Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

80 Szádeczky-Kardoss Irma gyarázat az előszóban és a temetési búcsúztatóban felsorolt erények és a bennük deklarált tisztelet, valamint a közbenső feddés és megengesztelés között feszülő ellentmondásokra. Valakinek tehát érdeke volt Nádasdy kompromittálása. Mindezek arra is következtetni engednek, hogy Magyari csak felültetett s nyilván gyanútlan eszköze volt a Nádasdy sarokbaszorítására és semlegesítésére kitervelt manipulatív hírverésnek, melynek mentora feltehetően már akkor is Thurzó György volt, akit — bár Erdély kapcsán később azonos érdekű szövetségese lett Illésházynak — 1602-es érdekei IIlésházy titkos vesztét-akaróvá tették. Ne feledjük, az akkor még mindig ható reneszánsz nemcsak az esztétikai vagy verbális művészet virágzásának időszaka, hanem a gátlástalan hatalmi önkény és a forgandó titkos diplomácia művészetének kivirágoztató korszaka is. Ezért nem kell azon se csodálkoznunk, ha Illésházy 1606-ban, Báthory Gábor elleni érdekei érvényesítésekor épp az őt megsegítő Nádasdy Ferenc özvegyének kárára teszi önösen manipulatív lépéseit. Azt se volna helyes Magyari rosszhiszeműségének, Nádasdyné elleni fondorkodásának bizonyítékaként értékelni, hogy az 1602-es beszélgetéseket rekonstruáló tanúk 1610ben Magyari könyvének szavait, gondolatát idézik, hiszen azt a prédikátor környezetében akár már a könyv megjelenése előtt is könnyen megismerhették, annál is inkább, mivel a gondolat nem Magyaritól, hanem Luthertől származik, így tehát a „levegőben volt" abban az időben. Annál életszerűbb annak feltételezése, hogy már maga a fondorlatos hírverés is e gondolatokkal manipulálva mozgósította fontoskodó pusmogásra a sárvári Nádasdyudvar Magyarít fellépésre késztető tisztjeit. Egyébként ezeket a gondolatokat Thurzó éppoly jól ismerhette, mint Magyari, hiszen ő is lutheránus volt, a lutheri reformáció erős támogatója a királyi országrészben. Ideje leszögeznünk tehát, hogy Magyari Istvánnak és a sárvári prédikátorságban őt követő Zvonarich Mihálynak nincs szerepe a Nádasdyné elleni koncepciós eljárás kezdeményezésében, de még annak szellemi előkészítésében sem. A kegyetlenség! vádaskodás 1602-es kezdeteiben is csak elenyésző jelentőségű és csak véletlenszerű a szerepük. Egyáltalán nem volna helyes, ha Nádasdyné több évszázados befeketítése éppen most, ártatlansága kiderülésének időszakában járna — a kegyetlenség gondolatához való kitartó ragaszkodás és arra újabb tetszetős magyarázatok keresése révén — a magyar reformációs humanizmus egyik kiemelkedő egyéniségének kompromittálásával. Mert téves az a feltevés, mintha Magyari elszánt üldözője volna Báthory Erzsébetnek. Az ügy dokumentumaiban ezt egyetlen adat se bizonyítja. Azok a csupán utaló adatok pedig, amelyeket ilyen bizonyítékként szoktak értelmezni, bizonyítani mindössze azt bizonyítják, hogy Magyari még a hírverés alapján sem a Nádasdy házaspár vagy Báthory Erzsébet személyes kegyetlenségét, hanem csak a „kegyetlenséget" eltűrő magatartást rótta meg. Ilyenformán — a többi bizonyítékkal egybevetve — már az ezen időszakban is folyó gyógyító tevékenység bizonyítékaivá válnak. Annál inkább szerepe van — ha nem is a „vád" kiagyalásában, de a bűnösség kiszínezésében — a boszorkánylást megszállottan üldöző csejtei parókus Ponikénusz Jánosnak, és az ő papi intrikáinak. A tanúvallató levelekkel együtt fennmaradt levele, amelyet Nádasdyné letartóztatásakor írt a nádor udvarában élő prédikátortársának, Lányi Éliásnak, igen sokat árul el erről a szerepről. A leplezetlenül Nádasdyné ellen hangolt levél stílusa — egyebek között — arra is utal, hogy eszes, tanult, művelt ember. Lutheránus, tehát a reformáció képzett terjesztője. A reformációé, amely a korabeli modern gondolkodás és műveltség kifejezője. Leveléből mégis a „legsötétebb" középkor, a boszorkányégető babonás megszállottság lép színre, s lép fel könyörtelen bűnüldöző hevülettel Báthory Erzsébet és az udvarában gyakorolt, mágiával is élő gyógyítás ellen. Boszorkányságot gyanító elragadtatásában észre sem veszi, hogy Thurzó ravaszul konstruált, látványos ,jettenérési" és le