Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 79 letett műve előszavában írt le. Dicsérve Nádasdyban, hogy az Isten tisztességére néző dolgokban semmit kedvért, félelemért nem cselekszik, kívánja neki, hogy az Úristen ,,éltesse és tartsa meg Nagyságodat sok jó esztendőkig az O anyaszentegyházának oltalmazására és a pogánságnak romlására, asszonyommal őnagyságával, Kis uramékkaV

5 és Kis asszonyomékkal egyetómben." Olyan szavak ezek egy tiszteletre méltó, tudós férfi tollából, amelyek az erényt és érdemet meggyőződéssel dicsérik. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az előszó megírásáig, tehát 1601. december 9-ig Magyari semmi olyat nem tapasztalt a sárvári udvarban, ami akár a Nádasdy házaspár, akár valamely szolgálójuk magatartásában a feddésre okul szolgált volna. Az viszont igen valószínűtlen, hogy valamely jelentéktelen vagy súlyosabb, de egyetlen eset nyomán szánta volna rá magát éppen a patrónusa, Nádasdy Ferenc és családja ellen egy ilyen súlyos lépésre. Minthogy az esetnek nincs eddig fellelt más nyoma, csak a rendelkezésre álló adatok egybevetéséből, utalásaiból következtethetünk a lépés indokaira. Itt is figyelembe kell vennünk, hogy a feddést felidéző tanúvallomások 1610/11-ben úgy emlékeznek meg a feddés okáról, mint valami gyakorlatról. És abban magának Nádasdynak is szerepet festenek. Akad tanú, aki már ezzel összefüggésben is 170—200—300 körül emlegeti a halottak számát. Van, aki azt állítja, hogy maga Nádasdy adott a feleségének praktikus kínzási tanácsokat, más pedig azt állítja, hogy Nádasdy a saját húga megkínzását is egyetértően tűrte. Jellemző viszont ezekre az „adatokra", hogy mindegyik csak egyszer fordul elő, egyetlen más adat se támasztja alá őket, és vagy a tortúra, vagy a hírverés kimutatható hatása alatt születtek. Márpedig az előszó megírása és a feddés között eltelt idő egy esztendőnél semmiesetre se több, inkább kevesebb volt. Ennyi idő alatt ilyen következményekre vezető kegyetlenségi gyakorlat ki sem alakulhat, legalábbis sokkal botrányosabb körülmények és a megbotránkozás dokumentált közvéleményi nyomai nélkül. A magyarázat tehát csak az lehet, hogy ha netán valóban sokan haltak meg abban az időben, s mind odabenn a Nádasdy udvarban, akkor a halálesetek nagy száma valamely járványos betegséggel áll összefüggésben, amelyet a sárvári udvarban kezeltek vagy gyógyítottak sikertelenül.

16 Az Illésházy perének kezdeteivel egy időbe eső híresztelés pedig e halálesetekből, gyógyítási kudarcokból konstruálta a pusmogó szóbeszéddel terjesztett hírt. Talán volt a betegek között olyan is, akit Nádasdyék gyógyító vénasszonya — az úrvacsorától eltiltott szolgáló — radikális gyógykezelésnek, esetleg műtétnek vetett alá, amely nem sikerülvén, akár a testi kínzás, kegyetlenség hírlelésének ürügyévé is válhatott.

17 Ez és a sötét hírverés téveszthette meg Magyarít s késztethette őt a fellépésre. A „megengesztelés" ténye is ezt támasztja alá, mert arra Magyari részéről, a kínzások valósága és a valódi bűnösség esetén, aligha kerülhetett volna sor. És itt még azt is figyelembe kell vennünk, hogy Nádasdyt 1604-ben Magyari búcsúztatta, róla is, az özvegyről is a könyv előszavában írtakhoz hasonló szavakkal emlékezve meg. Tehát igen valószínű, hogy már 1602-ben is konstruált bűnösségi és felelősségi gyanú taktikus hírlelésével érték el, hogy a megtévesztett prédikátor kötelességének tekintse fellépését s azzal a Nádasdy udvar megbélyegző figyelmeztetését. A ma ismert adatok mellett nincs ennél reálisabb ma15 Nádasdyék idősebb fia, Ferenc gyermekkorban meghalt „ismeretlen" időpontban. Magyari többesszámából arra következtethetünk, hogy 1601. XII. 9. után, de még apja halála (1604. I. 4.) előtt. 16 A teljes dokumentáció egyes adatainak összefüggéseiből arra derül fény, hogy — a kor szokásához híven — a Nádasdy-udvarban is működött a földesúri kötelezettségek közé tartozó gyógyszolgálat. Az állítólagos emberölések is rendszerint járványos időre estek, és körülményeik is járványra utalnak. 17 A konstruált, ,tettenérés" alkalmával — mely szintén a járvány halottainak felásásával keltette az emberölés látszatát — is találtak az udvarban ilyen műtéti kezelés nyomait viselő beteget. Jellemző a nyomozás rosszhiszeműségére, hogy ezt a leányt se hallgatták ki tanúként, pedig valóságos kínzás és bűnösség esetén „túlélő" sértettként a legfőbb koronatanúja lehetett volna az ügynek.