Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 79 letett műve előszavában írt le. Dicsérve Nádasdyban, hogy az Isten tisztességére néző dol­gokban semmit kedvért, félelemért nem cselekszik, kívánja neki, hogy az Úristen ,,éltesse és tartsa meg Nagyságodat sok jó esztendőkig az O anyaszentegyházának oltalmazására és a pogánságnak romlására, asszonyommal őnagyságával, Kis uramékkaV 5 és Kis asszo­nyomékkal egyetómben." Olyan szavak ezek egy tiszteletre méltó, tudós férfi tollából, ame­lyek az erényt és érdemet meggyőződéssel dicsérik. Ami egyúttal azt is jelenti, hogy az előszó megírásáig, tehát 1601. december 9-ig Magyari semmi olyat nem tapasztalt a sárvári udvarban, ami akár a Nádasdy házaspár, akár valamely szolgálójuk magatartásában a fed­désre okul szolgált volna. Az viszont igen valószínűtlen, hogy valamely jelentéktelen vagy súlyosabb, de egyetlen eset nyomán szánta volna rá magát éppen a patrónusa, Nádasdy Fe­renc és családja ellen egy ilyen súlyos lépésre. Minthogy az esetnek nincs eddig fellelt más nyoma, csak a rendelkezésre álló adatok egybevetéséből, utalásaiból következtethetünk a lépés indokaira. Itt is figyelembe kell vennünk, hogy a feddést felidéző tanúvallomások 1610/11-ben úgy emlékeznek meg a feddés okáról, mint valami gyakorlatról. És abban magának Nádasdy­nak is szerepet festenek. Akad tanú, aki már ezzel összefüggésben is 170—200—300 körül emlegeti a halottak számát. Van, aki azt állítja, hogy maga Nádasdy adott a feleségének praktikus kínzási tanácsokat, más pedig azt állítja, hogy Nádasdy a saját húga megkínzását is egyetértően tűrte. Jellemző viszont ezekre az „adatokra", hogy mindegyik csak egyszer fordul elő, egyetlen más adat se támasztja alá őket, és vagy a tortúra, vagy a hírverés kimu­tatható hatása alatt születtek. Márpedig az előszó megírása és a feddés között eltelt idő egy esztendőnél semmi­esetre se több, inkább kevesebb volt. Ennyi idő alatt ilyen következményekre vezető ke­gyetlenségi gyakorlat ki sem alakulhat, legalábbis sokkal botrányosabb körülmények és a megbotránkozás dokumentált közvéleményi nyomai nélkül. A magyarázat tehát csak az le­het, hogy ha netán valóban sokan haltak meg abban az időben, s mind odabenn a Nádasdy udvarban, akkor a halálesetek nagy száma valamely járványos betegséggel áll összefüggés­ben, amelyet a sárvári udvarban kezeltek vagy gyógyítottak sikertelenül. 16 Az Illésházy perének kezdeteivel egy időbe eső híresztelés pedig e halálesetekből, gyógyítási kudarcok­ból konstruálta a pusmogó szóbeszéddel terjesztett hírt. Talán volt a betegek között olyan is, akit Nádasdyék gyógyító vénasszonya — az úrvacsorától eltiltott szolgáló — radikális gyógykezelésnek, esetleg műtétnek vetett alá, amely nem sikerülvén, akár a testi kínzás, kegyetlenség hírlelésének ürügyévé is válhatott. 17 Ez és a sötét hírverés téveszthette meg Magyarít s késztethette őt a fellépésre. A „megengesztelés" ténye is ezt támasztja alá, mert arra Magyari részéről, a kínzások va­lósága és a valódi bűnösség esetén, aligha kerülhetett volna sor. És itt még azt is figye­lembe kell vennünk, hogy Nádasdyt 1604-ben Magyari búcsúztatta, róla is, az özvegyről is a könyv előszavában írtakhoz hasonló szavakkal emlékezve meg. Tehát igen valószínű, hogy már 1602-ben is konstruált bűnösségi és felelősségi gyanú taktikus hírlelésével érték el, hogy a megtévesztett prédikátor kötelességének tekintse fellépését s azzal a Nádasdy udvar megbélyegző figyelmeztetését. A ma ismert adatok mellett nincs ennél reálisabb ma­15 Nádasdyék idősebb fia, Ferenc gyermekkorban meghalt „ismeretlen" időpontban. Magyari többesszá­mából arra következtethetünk, hogy 1601. XII. 9. után, de még apja halála (1604. I. 4.) előtt. 16 A teljes dokumentáció egyes adatainak összefüggéseiből arra derül fény, hogy — a kor szokásához hí­ven — a Nádasdy-udvarban is működött a földesúri kötelezettségek közé tartozó gyógyszolgálat. Az állítólagos emberölések is rendszerint járványos időre estek, és körülményeik is járványra utalnak. 17 A konstruált, ,tettenérés" alkalmával — mely szintén a járvány halottainak felásásával keltette az ember­ölés látszatát — is találtak az udvarban ilyen műtéti kezelés nyomait viselő beteget. Jellemző a nyomozás rosszhi­szeműségére, hogy ezt a leányt se hallgatták ki tanúként, pedig valóságos kínzás és bűnösség esetén „túlélő" sér­tettként a legfőbb koronatanúja lehetett volna az ügynek.

Next

/
Thumbnails
Contents