Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Szádeczky-Kardoss Irma: A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás egyes történeti forrásainak értelmezése / 65–87. o.

A Báthory Erzsébet elleni koncepciós eljárás forrásainak értelmezése 77 lem, a nemesi jogok lábbal tiprása volt az adott történelmi és társadalmi körülmények között a legalkalmasabb arra, hogy a nemességet a Báthoryak ellen ingerelje, vagy a szimpátiát csökkentse irányukban. Különösen nagy a jelentősége annak, hogy a tanúk százait kihallgató monstruózus nyomozásból tökéletesen hiányoznak az állítólagos bűnösség szemtanúi. Valamennyi! Nem csak egy-egy „kegyetlenség" eseti szemtanúi, hanem a letartóztatáskori „tettenérés" szemtanúi, jelenlévő és cselekvő részesei is. De hiányoznak azok a túlélő sértettek is, akik pedig a saját személyes tapasztalataik révén valóságos koronatanúi lehettek volna a vádnak. A nyomozásból következetesen és gyanúsan hiányzó 30-40 ember — feltéve ha valóban „kegyetlenség és gyilkolás" szemtanúi és tapasztáléi lehettek volna — jobban és hitelesebben bizonyítaná Báthory Erzsébet kegyetlenségét, mint a helyettük felsorakoztatott kb. 300 hírveréssel felültetett ember és maga a hatalmas hírverés. A kegyetlenséget és a nemesi sérelmeket hírlelő szóbeszéd 1602-től 1610111-ig tapasztalható meg-megújulásának a Nádasdy és Báthory családot érintő történelmi eseményekkel való egyidejűsége a közöttük való szoros összefiiggésre és nagyon is pontos időzítettségre utal. Vizsgáljuk meg ezeket az összefüggéseket is, ezúttal visszafelé haladva az időben! Báthory Gábor és a Bécshez húzó erdélyi szász városok hadiállapotában éppen 1610 végén, a letartóztatást közvetlenül megelőző napokban billent a fejedelem javára az erőviszonyok mérlege. Szeben bravúros bevételével Báthory olyan helyzeti előnyre tett szert, amely a Bécs és Erdély között soron következő — gyakorlatilag évenként megújított — kontraktus feltételeit is Bécs hátrányára befolyásolta. Ajánlatos lehetett tehát a fejedelem esetleges — és nem is nagyon titkolt — támadási és felvonulási terveinek báziselvonó kontrakarírozása, részben a szükség esetén jelentős támogatásra képes — a felvonulási útvonalban sok várral rendelkező — rokon letartóztatásával, részben pedig a királyságbeli nemesség körében — amely csatlakozás esetén nagy erőt jelenthetett volna — a fejedelem családjának tekintélyromboló, bizalmatlanságot és ellenérzéseket keltő kompromittálásával. 1610 márciusában a nyomozás elrendelése és közhírré tétele is csupán néhány nappal előzte meg azt az akkor még sikertelen merényletet, amelyet ugyan erdélyi összeesküvők követtek el Báthory Gábor ellen, de a történelemkutatás mai ismeretei szerint már akkor is — csakúgy, mint az 1613-as sikeres merényletnek — Thurzó nádor állott a hátterében. A Báthory Erzsébet elleni eljárás igen alkalmas lehetett egyrészt a közvéleménynek a fejedelmi család ellen hangolására, másrészt a figyelemelterelésre és a merénylet nyomán várható reakciók tompítására. 1606-ban az erdélyi ügyekben Thurzóval akkor épp együttműködő Illésházy István ,jdobtafel" Nádasdyné nemesölő (!) kegyetlenségének hírét. S mikor? Pontosan abban az időben, amikor a fiatal, s nevelőapja, Báthory István halála után támasz nélkül maradt Báthory Gábort készültek minden lehető módon kiütni Bocskai István fejedelem kegyeiből és az erdélyi fejedelmi szék várományából. Egy érdekeiknek megfelelőbb s Bécsből is inkább irányítható jelöltjük, Drugeth Bálint javára. E hármas egyidejűség láttán nyilvánvaló, hogy annak felderítése sem érdektelen, vajon milyen országos eseménnyel esett egy időbe a Magyarít prédikációs lépésre késztető szóbeszéd. Ekkor indult az az ugyancsak koncepciós jellegű jogsértő és bizonyítottan hamisított ítélettel lezárt per, amelyben Illésházyt ítélték hűtlenség címén fővesztésre és vagyonának elvesztésére. 1602-ben az eljárás még a puhatolózás időszakában volt: a Prágában székelő király, II. Rudolf azt igyekezett kideríteni, hogy a magyar országbíráknak mi a várható álláspontjuk ebben, a fiskus részéről nyilvánvaló vagyonszerző szándékú perben. Thurzó hajlékony taktikájával szemben Nádasdy Ferenc a magyar törvényeknek megfelelő jogszerű eljárásra és így Illésházy mellett voksolt. Később a mégis megindított per tárgyalása-