Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.
A nagyvezíri előterjesztés 45 Ki írta a telhis-t? A címben feltett kérdést több okból sem könnyű pontosan megválaszolni. Részben azért, mert bár nyilvánvaló, hogy a telhiseket nem személyesen a nagyvezír, hanem a diván apparátusa készítette, de a szorosan vett diván, vagyis a kancellária tevékenységére vonatkozó ismereteink rendkívül hézagosak. Másrészt azért, mert a szakirodalom — éppen a hiányosságok „elfedésére" — előszeretettel vetítette vissza a XVIII. századi állapotokat a XVI—XVII. századra, s ez nagyon sok félreértést idézett elő. Gyakran visszatérő hiba, hogy a XVIII. századi kancellária három vagy négy ügyosztályra való felosztását minden fenntartás nélkül elfogadják a korábbi századokra is, holott ennek apafa kapusi, az önálló nagyvezíri hivatal létrehozását megelőző időkben semmi nyomát nem látni. Az általunk tárgyalt korszakban a diván írnokai három nagyobb szervezeti egységbe osztva dolgoztak: 1./ a diván írnokai (katiban-i divan); 2.1 a kincstár írnokai (katiban-i hazine); 3./ a birodalmi defterháne vagy a vilajet írnokai (katiban-i defter-i hakani vagy katiban-i vilayet), akik közül a szorosan vett kancelláriai munkát a diván írnokai végezték. 124 E csoporton belül megkülönböztették a nisanci alárendeltségében (katiban-i divan tabi c-i tevki c i) és a defterdárok mellett (katiban-i defterdamn) működő alkalmazottakat. Bennünket természetesen a nisanci írnokai érdekelnek közelebbről, mert ők voltak azok, akik a formális okleveleket írták, vezették a diván defteréit és közvetlenül segítették a nagyvezírt napi munkájában. Miután a nagyvezírrel a re'is-i küttab (a XVI. sz. végéig ez a gyakoribb névforma) és a tezkereci (illetve ismeretlen időponttól két tezkereci) állt a legszorosabb kapcsolatban, azt kell megvizsgálnunk, játszottak-e ezek valamilyen szerepet a telhisek elkészítésében. Uzungarsüi egy helyütt azt írja — Kocsi bég „teskilát mecmuasi"ra hivatkozva —, hogy a telhiseket a re'is-i küttab írta. 125 Kocsi bég második memorandumának szövegkiadásaiban azonban — Uzungarsüi nyilván erre céloz az idézett meghatározással — ez az állítás nem található meg. S. Faroqhi mindezt tekintet nélkül hagyja, de a re'is szerzőségét láthatóan csak a XVIII. századtól veszi bizonyítottnak, a korábbiakról pedig mindössze annyit mond, hogy ,,nem hallunk arról, miképpen jártak el a megelőző időben". 126 Nos, ezekre a megelőző időkre azért van néhány — igaz, szűkszavú és ellentmondásoktól sem mentes — adatunk. Tevkii Abdurrahman pasa kánunnáméja — amely, mint több helyen maga közli, számos részletében XVII. század közepe előtti szokásokat foglal össze — a re'is-i küttab feladatairól szólva a következő tudnivalókkal szolgál: „A diván részéről kiadott parancsokat és adományleveleket korrigálás után hitelesíteni, a [szultáni] rendelet szerint a ru '«s-defterekről másolatot készíteni és a kanunokia vonatkozó telhiseket megírni, a [beérkező] name'kat lefordíttatni és a [kimenő] namékat kiigazítani mind a re'isü'l-küttab efendire tartozik." 127 Miután tudjuk, hogy az itt felsorolt feladatok jó részét a re'is efendik már a XVI. században is ellátták, könnyen elképzelhető, hogy a telhisék megírásába is kezdettől fogva bekapcsolódtak. 128 De mit értsünk azon a kitételen, hogy ,,a törvényekre vonatkozó telhisék" elkészítése volt a dolguk? Azt jelentené ez, hogy a tel124 C. H. Fleischer: Preliminaries to the Study of the Ottoman Bureaucracy. (In: Journal of Turkish Studies. 10. 1986. 137—141.); D. Howard: The Historical Development of the Ottoman Imperial Registry (Defter-i hakani): Mid-Fifteenth to Mid-Seventeenth Centimes. (In: Archívum Ottomanicum. 11. 1986 [1988]. 213—230.); L. T. Darling: The Ottoman Fináncé Department and the Assessment and Collection of the cizye and avanz Taxes, 1560^1660. PhD. Diss. Chicago, 1990. Vol. I. 125 /. H. Uzuncarsili: Merkez. 215.: 4. jegyz. 126 5. Faroqhi: Die Vorlagen. 33. 127 TAP, 517: divan tarafindan verilen ahkam ve beratlan bade't-tashih resid etmek ve ferman mucibince suret-i ru 'us ve kanuna müte c allik olan telhisleri yazmak ve nameleri tercüme etdirmek ve nameleri tesviye etmek cümle re'isü'l-küttab efendiye mahsusdur. Vö. A. Mumcu: Divan-i hümayun. 58—61. 128 A ru 'itf-másolatok kiállítására ld. pl. Ö. L. Barkán: H. 974—975 (M. 1567—1568) mali yilina áit bír Osmanli bütcesi. (In: iktisat Fakültesi Mecmuasi. 19. 1—4. 1957—1958. 315—316.)
