Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Fodor Pál: A nagyvezíri előterjesztés (Telhis) : adalékok az oszmán központi adminisztráció működéséhez, 1566–1656 / 27–63. o.

40 Fodor Pál sét, s biztosítja az uralkodót, hogy ő ilyeneket nem nevezett ki, mint ahogy az alapítványi járadékokból sem utalt ki egyetlen fillért sem anélkül, hogy a szultánnak jelentette volna. Elmondja továbbá, hogy nemcsak az említett gedikekért, hanem beglerbégi, szandzsákbégi, csaus, müteferrika, étekfogó-féle posztokért is őt ostromolják, s néha, amikor már nem tud kitérni a zaklatások elől, jelentést tesz az uralkodónak a kívánságokról.

78 Ezek a kijelentések nem mindenben harmonizálnak azokkal a kutatási eredményekkel, amelyek szerint a nagyvezírek még a XVI. század végén is adományozhattak önállóan timár- és ziámet-birtokokat.

79 Arra is van példa, hogy a Szinán által többször is hangoztatott tilalom ellenére a nagyvezírek kapu-dirlikeket osztogattak.

80 Mégis úgy látom, hogy a telhishez és a szultáni jóváhagyáshoz kötött kinevezések és adományozások aránya fokozatosan nőtt,

81 s az elv, hogy efféle ügyekben így kell eljárni, mindenképpen erős gyökereket eresztett. Különböző típusú anyagok együttes vizsgálata valaszínűleg azt is kimutatná, hogy a látszólag önálló nagyvezíri intézkedések egy része valójában szultáni döntésre megy vissza, ti. időnként a határozat úgy szólt, hogy a nagyvezír saját belátása szerint járjon el. Amikor a nagyvezír az álláshelyre vonatkozó petíciókat elbírálásra a szultánhoz felküldte, a telhist nemcsak alakilag, de tartalmilag is kialakult sémák szerint írta hozzájuk. A Kemankes-féle memorandum (valójában Kocsi bég második értekezésének egyik változata) példát is ad arra, hogyan néz ki egy ilyen telhis: Arz-i [bende-i] bimikdar budur ki, mázul beylerden Ali Bey yarar ve emekdar oldugu ecilden inayetlu padiçahimdan rica olunur (A jelentéktelen [szolga] jelentése a következő: mivel Ali bég, aki a várakozási állományban lévő bégek közé tartozik, hasznavehető és tapasztalt, kegyes padisahomtól [kérelmének jóváhagyása] kéretik).

82 Számos beadvány igazolhatja, hogy a nagyvezíri ajánlásokban valóban ilyenfajta fordulatokat használtak. Szinán pasa egyik telhisébői azt is megtudjuk, hogy a szultán nagyjából három feltétel tisztázását várta el a nagyvezírtől: 1./ az igényelt dirlik gazdátlan-e; 2.1 időközben nem adták-e másnak; 3./ az igénylő érdemes-e arra, hogy megkapja.

83 Mai szemmel nézve nehezen érthető, hogy ezek a sokszor semleges (mert csak a harmadik pontra vonatkozó), az érdemi döntést aligha elősegítő megjegyzések miért számítottak olyan fontosnak, mindenesetre tény, hogy ezek hiányában az uralkodó az egész ügyet visszautalhatta a nagyvezírhez.

84 A megfelelő formában előterjesztett és teljesíthető kérelmekre az uralkodó az esetek többségében a verdüm (megadtam) vagy verilsün (adassék neki) szóval adta áldását, s ez a hatt-i hümayun szolgált alapul a buyuruldihoz, amellyel a nagyvezír elrendelte az adományozásról szóló rendelet kiállítását. 78 Revan 1943, fol. 34b (vö. Esad Ef. 2236, fol. 46a): ... saFadetlü padisah-i c

alem-penahun topçi ve cebeci ve sipahi ve kapuci ve pazara giden ve ehl-i hiref gedükleri virildiigine riza-yi serifieri yokdur. Bu kuliari dohi nza-yi serifleri üzere bir ferde virmeyüp zevaid ki sabikda kati rayegan idi Vallahi 'lc

azim c

arz eylemeyince bir akçe virmek vaki

c olmamisdur... Bundán maPada beglerbegilik ve sancak tebdilleri ve çavusluk ve müteferrikahk ve çasnigirlik gibt muttasd düek olmakdan hali olmayup ...ve baPz-i zaman ibramdan kurtulmayup c

arz olindikda... 79 K. Röhrborn: Untersuchungen zur osmanischen Verwaltungsgeschichte. Berlin

—New York, 1973. 14, 55.skk.; S. Faroqhi: Die Vorlagen. 32. so istanbul, Basbakanlik Arswi, KK 255 (1598-ból). 81 L. például Basbakanlik Arsjvi, KK 257 (1622-ből): a kinevezések (udvari állások, c

ilmiye és szandzsákbégi posztok stb. betöltése) döntő többségében ba-hatt (uralkodói leirattal) történik. 82 F. R. Unat: Sadrazam Kemankes. Kara Mustafa Pasa layihasi. (In: Tarih Vesikalan 1. 6. 1941—1942. 462.) A különféle Kocsi bég-kéziratok egymáshoz való viszonyára ld. M. Ç. Uluçay: Koçi Bey

'in Sultan íbrahim'e takdim ettigi risale ve arzlan. (In: 60. dogum yih münasebetiyle Zeki Velidi Togan'a armagan. istanbul, 1950-1955. 177-186.) 83 Revan 1943, fol. 33a: nihayet saPadetlü padiçah her buyurduklari hususda gah mahlul ise ve gah ahara virilmediyse ve gah istikhaki var ise diyü bu makule surut ileferman-i serifleri olur. Bu kullari dahi emr-i seriflerin tamam yirine getüreyin diyü surutin yoklayup bir mikdar taharri ve tedkik ohnur. 84 L. Fekete: Die Siyäqat-Schrift. I. 718—720, II. Taf. LXXIV.