Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - KRÓNIKA - Lakos János: Beszámoló a Magyar Országos Levéltár 1993-ban végzett munkájáról / 231–251. o.

234 Krónika A Bécsi kapu téri épületben rendkívül elhasználódott a munkaszobák bútorzata, kritikán aluli a világítás. Ezen a helyzeten csak kismértékben tudtunk változtatni, ezért 1994-ben erőfeszítéseket teszünk az észrevehetőbb javítás érdekében. 5.1 Raktárkapacitás Levéltárunk üres raktári férőhellyel lényegében csak a III. ker. Bécsi úti volt laktanya területén bérelt szükségraktárban rendelkezik. A Bécsi kapu téri raktárak zsúfoltak, a Hess András téren összesen mintegy 1000 fm férőhelyet eredményező raktárkialakításba kezdtünk bele. Szakmai munka I. A gyűjtőterület felügyelete A szervezeti egységek közötti feladatmegosztásnak megfelelően az V. és VI. osztály az I. negyedév folyamán a gazdasági szervekkel kapcsolatos feladatokat átadta a IV. osztály részére. Az átadás-átvétel a gyűjtőterületi munkában fennakadást nem okozott. Valamennyi érintett szervezeti egység figyelemmel kísérte a levéltár illetékességi és gyűjtőterületéhez tartozó szervek körében bekövetkező változásokat. Részben a főhatóságoktól, illetve a felszámolóktól kért adatok, részben a körlevelek, illetve szervellenőrzések révén szerzett információk lehetővé teszik a levéltár gyűjtőköri szervjegyzékének 1994-ben való összeállítását. Természetesen ehhez szükséges néhány elvi kérdés tisztázása mindenekelőtt a gazdálkodó szervek, illetve az egyesületek vonatkozásában. Az országos hatáskörű állami szervek túlnyomó többségével a levéltár kapcsolata megfelelő. Az iratkezelési fegyelem az előző évekhez képest nem romlott — bár sajnos nem is javult. Ezeknél a szerveknél (pl. Miniszterelnöki Hivatal, KÜM, PM, IM, Népjóléti és Egészségügyi Minisztérium stb.) folyamatosan végzik a 15 évnél régebbi iratok levéltári átadásra való előkészítését. Az Országgyűlés irattára lényegében kivonta magát a levéltári ellenőrzés alól. (Itt kell megemlíteni, hogy többszöri írásbeli és szóbeli kérésünk ellenére 1968 óta a törvények eredeti példányait sem kapjuk meg.) A Köztársaság Elnöke Hivatalának irattárát szintén csak többszöri kezdeményezés után sikerült felmérni. Tényleges irattári felügyeletről itt sem beszélhetünk. Gondot okoz a Belügyminisztérium és a közvetlen alája tartozó szervek egy részének irattári felügyelete is, miután e feladat egy részét — az 1945 után keletkezett, de az ügyviteli érdeket már nem képző iratok begyűjtését — a BM Történeti Irattára kívánja elvégezni. 1993-ban sem oldódott meg a volt Belkereskedelmi Minisztérium iratainak sorsa, s tovább folytatódott az IKM és az NGKM vitája az iratok rendezésével kapcsolatos feladatok és költségek megosztásáról. A gazdálkodó szervekkel és a felszámolókkal (pl. Állami Fejlesztési Intézet) a levéltár kapcsolata kielégítő. A legnagyobb feladat e vonatkozásban az 1991. évi IL. tv. módosításának előkészítése volt, illetve annak elfogadtatása és érvényesítése, hogy a levéltár csak selejtezett és rendezett, történeti értékű iratot vesz át, azaz a munkaügyi és társadalombiztosítási iratok átvétele nem tartozik feladatkörébe. Az év folyamán az iratátadás szakszerűtlen előkészítése miatt egy esetben (MNB) kénytelenek voltunk az iratokat visszairányítani. Ugyancsak kapcsolatot tartunk és adott esetben segítséget nyújtunk több iratrendezésre és selejtezésre alakult vállalkozásnak is. Figyelemmel kísértük a korábbi nagy tervezőintézetek regisztratúrájába tartozó műszaki dokumentáció sorsát, s munkatársaink vizsgálták a megőrzés, az átadás-átvétel, il-