Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Oborni Teréz: Torda város tanácsi jegyzőkönyve, 1603–1678. Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: Wolf Rudolf. (Erdélyi történelmi adatok, VI/1.). Kolozsvár, 1993. / 226–228. o.

226 Irodalom TORDA VAROS TANÁCSI JEGYZŐKÖNYVE, 1603—1678 Bevezető tanulmánnyal és jegyzetekkel közzéteszi: WOLF RUDOLF (Erdélyi Történelmi Adatok, VI/1.) Kolozsvár, Az Erdélyi Múzeum Egyesület kiadása, 1993. 100 p. Erdély történetének kutatása mindig különös érdeklődésre tarthat számot a szűkebb szakma művelői és a nagyközönség soraiban egyaránt. Még inkább így van ez, amikor egy nagyobb, összefüggő forrás közlése révén kézzelfogható közelségbe kerül évszázadok-előtti emberek élete, mindennapjaik kisebb-nagyobb gondjai, egy város tanácsának tevékenységi köre. Az Erdélyi Történelmi Adatok című sorozat harmadszor indul útjára az Erdélyi Múzeum Egyesület gondozásában, az Egyesület pályázatán első díjat nyert pályamunka kiadásával. A kötet kiadásának anyagi bázisát gr. Komis Gabriella adományának köszönhetjük. A sorozatot útjára bocsátó szerkesztő, Jakó Zsigmond professzor nem először hívja föl a figyelmet arra, hogy mily nagy szükség van és lesz a jövőben is olyan komoly nyelvi és paleográfiai képzettséggel rendelkező kutatókra, levéltárosokra, akik az erdélyi forrásfeltárás „nemzedékekre szabott" feladatát az elődökhöz méltó színvonalon tudják elvégezni. A jegyzőkönyv szövegkiadása előtt a szerző rövid, ám igen tartalmas tanulmányban foglalja össze Torda városának XVII. századi gazdaság- és társadalomtörténetét. A tanulmányban, címével (Torda XVII. századi jegyzőkönyvei tükrében) ellentétben, a szerző nem csupán a közlésre kerülő jegyzőkönyv adataira támaszkodik, hanem rendkívül elismerésre méltó módon a Magyar Országos Levéltárban a Bethlen család levéltárában és az Erdélyi Kormányhatósági Levéltárak különböző fondjaiban, állagaiban, illetve a Kolozsvári Állami Levéltárban és Akadémiai Könyvtárban fellelt adatokra is. A szövegközlést bevezető tanulmánynak nem célja, hogy teljes mértékben kiaknázza a közlendő forrást. Inkább arra törekszik, hogy az olvasó számára megteremtse azt a történelmi hátteret, közvetítse mindazt a nélkülözhetetlen tudnivalót, amely megkönnyíti a forrás szövegének megértését, amelyből megtudjuk, ki volt a ,,húslátó" és a „citátor", hogy élt a „városi rend" és a „sóvágó rend". Torda, mint a fejedelemségkori Erdély egyik legjelentősebb mezővárosa, a sóbányavárosok legjelesebbike, számos országgyűlés színhelyeként kiemelkedő helyet foglalt el Erdély politika- és gazdaságtörténetében egyaránt. Mivel a város levéltára a XVII. század elején elpusztult, a város új jegyzőkönyvet kezdett az 1603. esztendővel, s ennek, a már Orbán Balázs által a múlt század végén említett tanácsi jegyzőkönyvnek szöveghű kiadására került most sor Wolf Rudolf gondozásában. A jegyzőkönyv a Bethlen család levéltárában található a Magyar Országos Levéltárban, s mivel pontosabb megjelölést a kiadványban nem találtam a lelőhelyre vonatkozólag, némi levéltáros-szimattal találtam rá a következő jelzet alatt: MOL Bethlen család levéltára P 1951 Birtokigazgatási és gazdálkodási iratok 14. tétel Torda. A közlés módjában a szerző nem követi a szakmai körökben egyre inkább régimódinak, túlhaladottnak és olvashatatlannak ítélt betűhív közlést, hanem a szöveg történeti hangulatának, nyelvi sajátosságainak megőrzésével a régies betűalakokat könnyebben olvasható mai betűalakokra cserélte föl. Hasonlóképpen megváltoztatta a központozást a ma értelemszerűen használatosra. A család-, helység- és dűlőneveket viszont mindig eredeti formában közölte.