Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, I–XX. (Szerk.: Gazdag István). Debrecen, 1974–1993. / 216–220. o.

Irodalom 217 vünket, így 1973-ban megszülethetett és 1974-ben megjelenhetett a Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Evkönyvének I. kötete. Távol áll tőlem az a gondolat, hogy az évkönyv megjelenését a levéltár életének valamiféle fordulópontjának tekintsem, de ki kell mondani, hogy a történeti értékű anyagot begyűjtő és segédletet gyártó levéltáros új feladat elé került, hiszen munkájának szerves részeként jelent meg a tudományos munka. Valójában a tudományos munka végzése a levéltáros számára a legmagasabb szintű önképzési formát jelentette. Az évkönyv rendszeres megjelentetése határozott tudományszervező tevékenységre késztette a kötetek szerkesztőjét. Meg kell találni a társintézményekben, az egyetemen, a középiskolákban azokat akik hajlandók voltak társként szegődni a levéltári anyag feltárására és feldolgozására. A publikálás lehetőségének bővülését Debrecen városában és Hajdú-Biharban is örömmel üdvözölték, hiszen egy-egy tanulmány elhelyezése nem kis gondot jelentett. A levéltár az évkönyv megjelentetésével szervesebben beépülhetett a város, a megye tudományos életébe. Az első kötet előszava az évkönyv egyik feladatának a megyei monográfia előkészítését jelölte meg. Valójában ekkor több monográfia elkészítésének terve, elgondolása létezett. Szó volt egy megyei monográfia megírásáról (esetleg Hajdú Bihar megyék különkülön, Debrecen története, hajdú monográfia), azonban a szakmai és anyagi feltételek hiányában ezekből csak a Debrecen monográfia megírására került sor (egy kötet még ma is hiányzik!) A megye számos községéről, városáról készült viszont történeti feldolgozás (Hajdúböszörmény, Hajdúnánás, Hajdúszoboszló, Berettyóújfalu, Vámospércs, Bagamér, Báránd stb.) amelynek több előkészítő tanulmánya megjelent az évkönyvben. Az előszó az évkönyv feladatának jelölte meg a levéltár értékes forrásainak publikálását is. E célkitűzés csak részben valósult meg: Kéziratos debreceni nyelvemlékek; Debrecen első jegyzőkönyvei mint történeti források; Irodalomtörténeti források a Hajdú-Bihar Megyei Levéltárban; 1848—1849 dokumentumai; Oklevelek a nemesek és Debrecen mezőváros viszonyához (1579—1584). Más levéltárakból való forrásközlések: A felső-magyarországi rendek kassai részgyűlése 1607 márciusában (Osztrák, szlovák és ukrán levéltári forrásokból, valamint az Országos Levéltárból és a Magyar Tudományos Akadémia Könyvtárából.), Az 1692. évi összeírások forrásértéke (Országos Levéltár); Az Ideiglenes Nemzeti Kormány az angol és amerikai levéltárak forrásainak tükrében (angol és amerikai levéltárak); Balmazújváros kamarai összeírásai (Országos Levéltár). A levéltár forrásanyagának folyamatos közlésére az 1979-ben elindított Hajdú-Bihar Megyei Levéltár Forráskiadványai állnak rendelkezésre. Az indulás terveit és szándékát összevetve a megjelent kötetekkel pontosnak érzem Rácz István megállapítását: a levéltár ,,... kiadványainak erős törzsét az évkönyvek alkotják". Miben nyilvánul meg az évkönyv hegemón jellege? Az évek során sikerült kialakítani egy stabil szerzői gárdát, a megjelent köteteket több mint ötven szerző készítette. Foglalkozás szerinti megoszlásuk: levéltáros 17, egyetemi oktató 9, múzeuológus 5, tanár 5, tudományos kutató 3, történész 2, jogász 2, könyvtáros 2, statisztikus 2, egyetemi hallgató, mérnök, építész és alkalmazott. Fontos tényezőnek tekintem a rendszeres, évi megjelenést. Az évkönyv köré csoportosuló levéltárosok, történészek biztonsággal építhették publikációs tervükbe az évkönyvet. Többen, elsősorban levéltárosok folyamatosan publikáltak a következő témakörökből: Bihar megye társadalma, iskolatörténet, Hortobágy története, a Debreceni Kereskedelmi és Iparkamara története. Az évkönyv tartalmi erősödését jól szolgálta a szerkezet folyamatos átalakítása, bővítése. A szerkesztő a következő rovatcímeket alakította ki: tanulmányok, közlemények, levéltári fórum, fórum, források, levéltártörténet, műhely, sajtótörténet, Zoltai Lajos munkáiból, visszaemlékezés, helytörténeti irodalom és kronológia.