Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - IRODALOM - Gazdag István: A Hajdú-Bihar Megyei Levéltár évkönyve, I–XX. (Szerk.: Gazdag István). Debrecen, 1974–1993. / 216–220. o.

218 Irodalom A szerkesztő munkáját szuverén módon végezhette, párt-tanácsi és minisztériumi be­avatkozásra, de még befolyásolási kísérletre sem került sor. A Kiadói Főigazgatóság az en­gedélyezést a benyújtott lektori vélemények és a szerkesztői jelentés alapján adta meg. A munkásmozgalmi vonatkozású tanulmányok esetében a Párttörténeti Intézet ajánlását is meg kellett szerezni. A húsz év során egyetlen esetben sem került sor az engedélyezés megtagadására. Egy-egy kötet összeállítását nemegyszer megelőzte véleménycsere a le­endő szerzőkkel, a lektorral. A szerkesztő a kötetek összeállításánál előnyben részesítette a tematikus számokat. Tíz kötetünk (50%) tematikus, vagy tematikai blokkal rendelkezik. Ezek: Debrecen történetéből (I. k.) — kilenc tanulmány Debrecen iparát, mezőgazdaságát, kereskedelmét, közigazgatá­sát, oktatását és művelődését, politikai állapotát és a Rákóczi-szabadságharc debreceni vo­natkozásait vizsgálja; — Agrártörténet (III. k.) Kilenc tanulmány Bihar megye, Hajdúkerület és Debrecen mezőgazdasági termelését és agrártársadalmát vizsgálja; — Ipartörténet (IV. k.) Hét tanulmány vizsgálja Debrecen ipartörténetét a XVIII. szá­zadtól 1954-ig. A kutató tanulmányozhatja a debreceni vállalkozókra vonatkozó hitelinfor­mációkat az MNB levéltári anyaga alapján; — 1918—1919 eseményei (V. k.) Kilenc tanulmány elemzi a korabeli magyar történetí­rás felfogása szerint a polgári demokratikus forradalom és a Tanácsköztársaság eseményeit Debrecen város, illetve Bihar és Hajdú megyékben; — Bihar megye törénete (VI. k.) Nyolc tanulmány elemzi Bihar megye települési, közlekedési és áruviszonyait, illetve a mezőgazdasági termelést és az ipari életet, az okta­tást és a művelődést; — Hajdú megye története (VII. k.) Hét tanulmány vizsgálja a Hajdú megye iparát, mezőgazdaságát, művelődését, oktatását és közigazgatását; — Iskolatörténet (VIII. k.) Hat tanulmány Debrecen, Bihar megye és Hajdúböször­mény iskolatörténetét tárgyalja. A bevezető tanulmány a tisztántúli iskolakultúra felvilágo­sodáskori történetét vizsgálja; — 1944—45 eseményei (X. k.) Kilenc tanulmány Hajdú-Bihar megye II. világháború utáni iparát, mezőgazdaságát, közigazgatását, a rendőrség szervezését, művelődési viszo­nyokat és a sajtótörténetét vizsgálja; — Az 1848—1849-es szabadságharc (XV. k.) Hét tanulmány a reformkori Debrecen felvillantása után a szabadságharc debreceni vonatkozásait elemzi. Közlésre kerülnek a szabadságharc debreceni dokumentumai és a két év kronológiája; — Balogh István emlékkönyv (XIX. k.) Hét tanulmány köszönti a nyolcvan éves Ba­logh Istvánt. Az évek során három sorozat kialakítására került sor — amelyek a XX. kötetben is je­len vannak: — Hajdú-Bihar megye helytörténeti irodalma (III. kötettől). A sorozat indításával ket­tős acélunk volt. Részben képet adni megyénk hely történetírásának egy-egy rövidebb idő­szakáról, részben segítséget nyújtani a kutatóknak, érdeklődőknek a helytörténeti iroda­lomban való tájékozódáshoz. A bibliográfia válogató jellegű; — Debrecen város történeti kronológiája (XI. kötettől). Debrecen történetének még nem készült átfogó történeti kronológiája, ezt a hiányt kívánjuk megszüntetni. A kronoló­gia készítésének alapelve: az emberi tevékenységgel összefüggő események szigorú idő­rendben való közlése; — Zoltai Lajos munkáiból (XIII. kötettől). Levéltárunk a város fáradhatatlan kutatójá­nak műveiből válogatást tervezett megjelentetni, azonban pénzügyi gondjaink miatt erre

Next

/
Thumbnails
Contents