Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.
204 G. Vass István Volna azonban más mód[ja] is az oroszokkal való összeköttetés felvételének. Például meg vagyok győződve arról, hogy Kopeczky cseh követ 186 a legnagyobb örömmel játszaná a közvetítő szerepét, sőt azt sem tartom kizártnak, hogy ha rajta keresztül alkalmat nyújtanánk Benesnek, hogy előálljon valami „konstruktív' középeurópai megoldással, azért nemcsak nem kellene magas árat fizetni, hanem ellenkezőleg még engedményeket is kaphatnánk. Nem szabad ui. elfelejteni, hogy Benes helyzete az angolszászok és oroszok között ma éppenséggel nem rózsás és hogy ennélfogva bizonyára hajlandó volna áldozatokra is, hogy személyes presztízsét némileg helyre állítsa és újból a „Nagy Európai" szerepében mutatkozhasson a világ előtt. Végül amerikai vonalon is látom némi lehetőségét annak, hogy valamiféle kapcsolatba jussunk az oroszokkal. Noha mint Nagy méltóságod előtt előző jelentéseimből ismeretes, a jelenlegi helyzet sivársága dacára optimisztikusan ítélem meg az angol-amerikaiak végső kilátásait, mégis nem lehet elzárkózni azon tény felismerésétol, hogy mindaddig míg a német és japán problémák megoldva nincsenek, London és W&shington a legmesszemenőbb tekintettel lesznek Moszkva kívánságaival szemben. Ez az állapot kedvezőtlen esetben néhány évig is eltarthat és ennélfogva szerény nézetem szerint minden tőlünk telhetőt meg kellene kísérelnünk, hogy ezt az időt áthidaljuk anélkül, hogy orosz megszállásra kerüljön a sor. Hadseregünk mozgósítása és a Kárpátokban való felvonulás, mely mint hallom folyamatban van, feltétlenül helyes intézkedés, mert talán némi meggondolásra fogja késztetni az oroszokat, de ha ezenkívül tárgyalni is tudnánk velük, talán volna remény a legsúlyosabb csapás elhárítására. Mindenki, aki eddig itt valamiféle kapcsolatba került az oroszokkal azt jelentette nekem, hogy csodálatosképpen elég enyhe hangulat volt tapasztalható Magyarország irányában. Noha igen nehéz megítélni, hogy ilyenféle kijelentéseknek van-e valamiféle értékük, mégis talán biztató jelnek lehet ezt a körülményt tekinteni a jövő fejlődését illetőleg. Viszont talán meg sem kell említenem, hogy mindezek a kijelentések kizárólag arra az esetre vonatkoznak, ha a németek nélkül foglaljuk el védő állásainkat a Kárpátok gerincén és egyébként is — propaganda terén is — minden agresszivitástól tartózkodunk. Bessenyey s. k. Géppel írt fogalmazvány. Követségi ikt. száma: 25/főn. — 1944. A gépelt dokumentum-összeállításban nem szerepel. 28. Bern, 1944. március 17. Bakach-Bessenyey György követ Szegedy-Maszák Aladárnak, a KüM Politikai osztálya vezetőjének Kedves Aladár! Nagyon köszönöm március 12-i leveledet, 187 melyet nagy érdeklődéssel és tekintettel arra, hogy jelenlegi szobádban magam is 4 évet töltöttem, nagy megértéssel is olvastam. 186 Kopeczky — cseh diplomata. Az 1930-as években a Népszövetség mellett képviselte Csehszlovákiát. A TI. világháború idején a Beneä-vezette emigráns cseh kormány követe Svájcban. — Bakach-Bessenyey György és Kopeczky, kormányaik jóváhagyásával, 1943—1944 fordulóján több alkalommal tárgyaltak a két ország háború utáni kapcsolatát érintő kérdésekről. 187 A levél megtalálható a Bakach-Bessenyey irathagyaték 9. sz. dossziéjában. •