Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.
196 G. Vass István sajtópolitika, [a] politikai térre vonatkozó közismert tényeket, rá kell mutatni azonban arra, hogy angolszász baráti körök befolyása közvéleményre növekvőben van és külügyi bizottságok legutóbbi ülésén is kitűnt, hogy a jelentőségét teljesen elvesztett nyilaskeresztes csoport kivételével a német orientáció nem egyedüli üdvös gondolat többé. Mindez annál figyelemre méltóbb, mert utóbbi hónapokban a fejlemények nagyon sok vonatkozásban a német propagandát látszottak igazolni (Smuts beszéde, 161 Benes szerződése, 162 Tito 163 és most még a lengyel ügy 164 ). De hangsúlyoznom kell azt is, hogy az orosz veszély érzése rendkívüli mértékben megnőtt és mindenki, angolszász baráti kört is beleértve, egyetért abban, hogy az ellen adott esetben Kárpátok vonalán védekezni kell. Senki sem tekinti ezt olyan kérdésnek, amely egyik-másik irányban állásfoglalást jelentene, hanem egyszerűen az ország létérdekéből folyó természetes követelményeknek [sic!]. Teljesen tudatában vagyunk annak, hogy nagyon kényes dolog a szövetségesek egyikétől másikával szembeni magatartásunkra nézve szuggesztiót kérni. Mégis apellálunk arra a személyes barátságra, amelyet T[yler] irántunk mindig tanúsít, valamint támaszkodva arra az érdeklődésre, amelyet Lengyelország, Balti államok iránt mindig mutattak, kérem kérdést felvetni és az iránt tárgyalásba bocsátkozni, vajon mi volna véleményük magyar magatartásra nézve abban az esetben, ha az oroszok elérik a Kárpát vonalat. Ugyancsak hálásak volnánk, ha legalább nagy vonásokban valamilyen tájékoztatást adhatnának Oroszországnak ránk vonatkozó elgondolásairól. Mutassál rá arra is, hogy jelen helyzetben az országban kialakult hangulatra katasztrofálisan hatna egy esetleges nagyarányú bombázás, amelyet mindenki a szovjetnek nyújtott közvetlen támogatásnak tekintene és visszalökné lakosságot arra a síkra, ahonnan egyedüli segítséget Németországtól várja. Tragikus lenne országra nézve ha éppen háború utolsó fázisában kényszerülne exisztenciális nemzeti érdekből szorosan Németország mellé állani. Ghyczy s. k. Rejtjeltávirat gépelt átirata. 31. sz. alatt felvéve a gépelt dokumentum-összeállításba. 21. Budapest, 1944. január 24. Ghyczy Jenő külügyminiszter Bakach-Bessenyey György követhez Kedves Barátom! 3/fön. szám alatt kelt jelentésedhez 165 szeretnék néhány reflexiót fűzni. Teljes mértékben egyetértek Veled, hogy minden erővel igyekeznünk kell annak biztosítására, hogy adott esetben a Kárpátok védelmét egyedül lássuk el. Ez a célja a vezérkari 161 Smuts beszédére lásd: a 156. jegyzetet. 162 Utalás Benes 1943 decemberében Moszkvában folytatott tárgyalásaira, melyek során barátsági és kölcsönös segélynyújtási egyezményt írtak alá a Szovjetunió és a londoni emigráns cseh kormány között. Ennek egyik pontja a trianoni határok visszaállítására vonatkozó szándékot tartalmazta. 163 Tito, Joszip Broz (1892—1980) — jugoszláv politikus. 1937-tól haláláig a Jugoszláv Kommunista Párt, illetve a Jugoszláv Kommunisták Szövetsége vezetője. A II. világháború idején a jugoszláv felszabadító hadsereg főparancsnoka, 1943. november 30-tól 1945 márciusáig a Nemzeti Felszabadítás Bizottságának (Ideiglenes Kormány) elnöke. — A teheráni konferencia után a nyugati szövetségesek is őt ismerték el Jugoszlávia legális vezetőjének. 164 Utalás a teheráni konferencián Lengyelország leendő határairól körvonalazódott megállapodásra. 165 Lásd: 19. sz. dokumentum.
