Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

182 G. Vass István székhelyét, kívánságodhoz képest tájékoztattam és egyúttal a neki szóló küldeményt is átadtam. A számomra érkezett hasonló küldeményért fogadd kérlek leghálásabb köszönetemet. Végül jelentem, hogy T[yler], állítólag elég jó forrásból, azt az információt kapta, hogy Benes egy a Pápához intézett levélben

126 figyelmeztette a Szentatyát, hogy ne támogassa Magyarország ügyét, mert ezzel kellemetlenségeknek (talán az orosz vonalon) teszi ki magát. Magam részéről alig tudom elhinni, hogy a hír ebben a formában igaz legyen, de T[yler] kívánságára mégis tudomásodra hozom. Bessenyey s. k. Géppel írt fogalmazvány. A gépelt dokumentum-összeállításba 13. sz. alatt csak a dokumentum utolsó — Bene§ levelére vonatkozó — bekezdését vette fel. 13. Bern, 1943. október 28. Bakach-Bessenyey György követ Ghyczy külügyminiszterhez Mon Cher Ami! Úgy T[yler], mint Dulles

127 megdöbbenéssel értesültek a magyar kormánynak katonai kívánságokkal szemben tanúsított elutasító álláspontjáról.

128 Mindketten azon véleményen voltak, hogy ezzel előreláthatólag a további érintkezés közöttünk meg fog szakadni. Minthogy kettőjük közül kezdettől fogva T[yler] mutatkozott engedékenyebbnek, őt Genfben még külön felkerestem és kétszeri találkozás és tárgyalás után a következőkben állapodtam meg: T[yler] azt fogja jelenteni Washington]nak, hogy a magyar kormány elvben nem zárkózik el az amerikaiak kívánsága elől. Tekintettel azonban, hogy a magyar hadsereg vezetőségében különböző okokból még sok a szélsőjobboldali elem, a magyar kormány még nem tudná vállalni a felelősséget sem katonai attaséval való érintkezés, sem ejtőernyős megfigyelő kérdésben [sic!]. A magyar kormány fokozatos leváltásokkal (amelyről már külügyi téren meggyőződést szerezhettek) igyekszik a katonai vezetőségben is tisztogatást lefolytatni, de most nem vihet végbe nagyobb mérvű változtatásokat, mivel a parlament éppen együtt van és annak szélsőjobboldali elemei bizonyára viharos támadásokra használnák fel ezeket az intézkedéseket, melyeket egyébként a kormánypárt jobboldali elemei sem értenének meg. Tudni kell u.i. hogy a Parlament még azokban az időkben választatott, amikor jobboldali áramlatok fénykorukat élték egész Európában és ma már nem tükrözi vissza az országos közvéleményt, de érthető okokból most nem lehet választásokat tartani és a kormány a Parlament jelenlegi összeállítása alapján kénytelen lavírozni. Remélem, hogy ezzel a beállítással sikerülni fog időt nyerni, noha D[ulles] és T[yler] is többször hangsúlyozták, hogy Washingtont csak tények, nem pedig azok elmaradásának okai érdeklik. Ha semmiben sem vagyunk hajlandók őket segíteni, akkor nincs értelme a közöttünk folyó beszélgetéseknek, különben is alig tudják megérteni Budapest álláspontját. A németek sorozatos veresége világosan mutatja, hogy a szovjet elleni védelemben rájuk nem számíthatunk, tehát egyetlen lehetőségünk van, hogy az angol-amerikaiak megmentenek, akiknek erre, állításuk szerint, meg van a módjuk. Tfyler] felfogása szerint még egy 126 Bene§ levele nem ismeretes a szakirodalomban. 127 Dulles, Allen Welsh (1893—1969) — amerikai diplomata. 1942-től 1945-ig az amerikai Stratégiai Hírszerző Szolgálat (OSS) európai vezetője Svájcban. 1953-tól 1961-ig a CIA igazgatója. 128 Lásd: 11. sz. dokumentum.