Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

176 G. Vass István Október 6-i leveled" alapján megmagyaráztam T[yler]nek, hogy Máriássyt miért kellett visszarendelni, ami azonban túlságosan meggyőzően nem hatott. Levelednek Papp Gáborra

100 vonatkozó része, aki az „átmenet megkönnyítésére" Rómában marad, nem volt elég világos előttem, hogy arra hivatkozhassam, mert attól tartok, hogy Papp feladata az, hogy az átmenetet a Mussolini kormány és nem a Badoglio kormány felé biztosítsa. Amennyiben ebben tévednék és Papp szerepe mégis a királyi kormány mellett akkreditált magyar követség folytonosságának biztosítása volna, továbbá, ha mégis volna már Budapesten olyan személy aki olasz királyi ügyvivőként szerepel, akkor kérek erre vonatkozólag távirati értesítést, ami az ügyvivőt illeti, lehetőleg az illető nevének és a királyi követség székhelyének megjelölésével. Kérném továbbá annak távirati közlését is, hogy személy szerint ki fog minket a jövőben a király mellett, és ki Mussolini mellett képviselni és milyen címmel és minőségben. Igen kellemetlen feltűnést keltett a miniszterelnöknek a Tasviri Efkar török lapnak adott interviewja

101 is, mely szerint a magyar politika csak Németországgal való szoros és őszinte együttműködésben lehetséges és hogy harcunk a kommunizmus és az oroszok ellen nemzeti harc. T[yler]t aki láthatólag nagyon fel volt izgulva a nyilatkozat miatt, azzal igyekeztem megnyugtatni, hogy noha a magyar kormány a „lassú eltávolodás" politikáját magáévá is tette, az már fogalomszerűen sem történik egy ütemben és így bizonyos visszaesésekkel a nyilvános magyar megnyilatkozásokban számolni kell, továbbá rámutattam arra, hogy amikor az olasz kormány még a fegyverszünet aláírása után is biztosította a németeket változatlan kitartásukról, ezt a szövetségesek részéről nem kifogásolták stb. Mindazonáltal kétségtelen, hogy a nyilatkozat úgy ahogyan az a D.N.B. szövegezésében itt megjelent, nem csak az angol-amerikaiakra, de svájci körökben is rossz benyomást keltett, sőt a svájci sajtó egy részében is kellemetlen beállításra adott alkalmat. Magam részéről meg tudom érteni, hogy az állandó német fenyegetések hatása alatt és esetleg a parlament közelgő ülésszakára való tekintettel is, a magyar kormány kénytelen bizonyos engedményeket tenni a németek felé, de igen kérlek méltóztassál meggondolni, hogy milyen mérhetetlen kár volna, ha az amerikaiak éppen csak keletkezőfélben való bizalmát és jóindulatát éppen most veszítenénk el, mikor a moszkvai konferencián

102 előreláthatólag a területi kérdések is megbeszélés tárgyát fogják képezni és minden törekvésünknek arra kellene irányulnia, hogy Magyarország ügyét másképen ítéljék meg, mint a többi szatellitáét. Nagyon remélem, hogy legalább a T[yler] által múltkor előadott katonai kérdésekre kedvező választ fogok kapni Budapesttől. T[yler] mai látogatása alkalmával közölte, hogy a megfigyelőkre vonatkozólag Washington enyhítette kérését, nevezetesen most már csak azt kérik, hogy egy-két rádiotelegrafistát megfelelő készülékkel és code-val tehessenek le nálunk légi úton, akik azonban nem végeznének (mint azt eredetileg kérték) megfigyelő szolgálatot, hanem csak arra szorítkoznának, hogy a tőlünk kapott katonai és egyéb adatokat készülékeikkel leadnák. Remélem nyitott ajtókat döngetek, amikor arra kérlek, hogy ennek a tervnek elfogadását és végrehajtását tedd mindenképpen lehetővé, 99 Az iratok között megtalálható. Lásd: 70. sz. jegyzet. 100 Papp Gábor (?—?) — diplomata. A római magyar követség tanácsosa. 101 Az interjút a korabeli magyar lapok — pl. Magyarország, 1943. október 9. — is ismertették. A török újságíró első kérdése: Mit jelent a miniszterelnök azon korábbi kijelentése, hogy Magyarország a Szovjetunió elleni háborúban a keresztény civilizációt védi. Kállay hangsúlyozta, hogy mi a magyar függetlenségért folytatjuk a háborút. Harcunk a kommunizmus és az oroszok ellen nemzeti harc. Ez kizárólagosan öncélú magyar politika, amely azonban nem lehetséges másként, mint a Németországgal való szoros és őszinte együttműködésben. A következő kérdés: Gyakran lehet hallani — különösen Svájcon átutazva —, hogy Magyarország a német szövetségből való kiválásra készül. A miniszterelnök erélyesen cáfolta az erre vonatkozó találgatásokat. A további kérdések Magyarország és Románia viszonyára vonatkoznak. 102 A szovjet, az amerikai és az angol külügyminiszter moszkvai értekezletét 1943. október 19. és 30. között tartották.