Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

Bakach-Bessenyey György 1943—1944. évi tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival 171 Mai beszélgetésünk alkalmával T[yler] még egy lépéssel tovább ment és közölte, hogy kormányától távirati utasítást kapott, melyben közölték vele, hogy információik szerint a német csapatszállítások Magyarországon keresztül a Balkán felé utóbbi időben erősen megnövekedtek és, hogy Washington számára legnagyobb jelentőséggel bírna ezekről pontos adatokat kapni. Minthogy a csapatszállítások ellenőrzése, legjobban közvetlen megfigyelés alapján történhetik, utasítása van a magyar kormányhoz kérdést intézni, hajlandó volna-e hozzájárulni ahhoz, hogy rádió leadókészülékkel felszerelt amerikai megfigyelők Magyarország területére akár ejtőernyő útján, akár színlelt repülőbaleset útján leszállhassanak. Azt feleltem T[yler]nek, hogy úgy a katonai attaché, mint az amerikai megfigyelők kérdése olyan természetű, hogy messze túlhaladja hatáskörömet és hogy ennélfogva nem tehetek mást, mint hogy azokról kormányomnak jelentést tegyek és a kapott választ annak idején vele közöljem. Felhasználtam ezt az alkalmat arra, hogy — mint azt már a múltkor is jelentettem Neked — rámutassak arra, hogy milyen nehéz helyzetben van a magyar kormány akkor, amikor angol-amerikai részről messzemenő és igen súlyos rizikóval járó igényeket támasztanak vele szemben anélkül, hogy egyúttal biztosítékot vagy legalább komoly bíztatást adnának nekünk Magyarország jövőjét illetőleg egy angol-amerikai győzelem esetén. T[yler] erre azt mondta, hogy noha a szövetséges kormányok fenntartották azon elvi álláspontjukat, hogy a határok kérdésében kezüket senkivel szemben sem akarják előzetes ígéretekkel megkötni, ő legutóbbi tárgyba vágó beszélgetésünk hatása alatt és megértéssel lévén az általam felvetett kérdés lélektani indokoltságával szemben, kérdést intézett kormányához, hogy adhat-e és milyen biztatást a magyar kormány számára? Erre a kérdésre azonban, melyet kormányának természetszerűen szövetségeseivel is meg kell tárgyalnia eddig választ nem kapott. Nem kétséges, hogy T[yler]vel folytatott beszélgetéseim a katonai kérdések fel vetődésével kritikus stádiumba jutottak. Világos, hogy a szövetségesek nem fognak megelégedni pusztán platónikus rokonszenv nyilvánításokkal, hanem kívánni fogják, hogy valamilyen formában nekik pozitív segítséget nyújtsunk. Valószínűnek tartom, hogy abban az esetben, ha a T[yler] által felvetett kérdésekre egyszerű non possumus-sal felelünk a tárgyalások fonala köztem és T[yler] között igen könnyen megszakadhat. Éppen ezért magam részéről legmelegebben ajánlom, hogy mutassunk előzékenységet ezekben a kérdésekben annál is inkább, mivel úgy egy katonai attasé kiküldése — feltéve, hogy találunk egy tényleg százszázalékig megbízható magasrangú vezérkari tisztet erre a célra — mint néhány amerikai repülő elkallódása Magyarország területén nem olyan természetű esetek, hogy bennünket, ha némileg ügyesen történik azoknak rendezése, német viszonylatban szükségszerűen kompromittáljon. Mindenesetre kérek a kérdés nagy fontosságára tekintettel lehetőleg részletes utasítást az adandó válasz tekintetében. Ghika,

79 aki néhány napig Genfben volt és ott a maga részéről is tárgyalt T[yler]vel egy a miniszterelnökhöz intézett és a jelen futárral felterjesztett négy oldalas levélben

80 melyet nekem igen lojálisán bemutatott — számolt be benyomásairól, melyek az enyémekkel nagyjában megegyeznek. T[yler] természetesen katonai kérdésekről vele szemben nem emlékezett meg. Ghika holnap Luganoba utazik, ahol újból szándékában van túloldali személyiségekkel érintkezésbe lépni. Ghika megígérte nekem, hogy ezen újabb megbeszéléseiről szóló jelentését nekem személyesen el fogja hozni és egyáltalában minden lépésről tájékoztatni fog. Egy Szentmiklósy Andorhoz intézetet levelemben

81 kifejezést adtam abbeli aggályomnak, hogy ártalmára van az ügynek, ha túl sokan foglalkoznak a túloldallal 79 Ghika György (1882—?) — hivatásos diplomata. 1939—1940-ben tokiói, 1940—1941-ben washingtoni magyar követ. 80 Nem található az iratok között és a KüM általam átnézett állagaiban sem. 81 Nem található az iratok között és a KüM általam átnézett állagaiban sem.