Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

Bakach-Bessenyey György 1943—1944. évi tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival 171 Mai beszélgetésünk alkalmával T[yler] még egy lépéssel tovább ment és közölte, hogy kormányától távirati utasítást kapott, melyben közölték vele, hogy információik szerint a német csapatszállítások Magyarországon keresztül a Balkán felé utóbbi időben erősen megnövekedtek és, hogy Washington számára legnagyobb jelentőséggel bírna ezekről pon­tos adatokat kapni. Minthogy a csapatszállítások ellenőrzése, legjobban közvetlen megfi­gyelés alapján történhetik, utasítása van a magyar kormányhoz kérdést intézni, hajlandó volna-e hozzájárulni ahhoz, hogy rádió leadókészülékkel felszerelt amerikai megfigyelők Magyarország területére akár ejtőernyő útján, akár színlelt repülőbaleset útján leszállhas­sanak. Azt feleltem T[yler]nek, hogy úgy a katonai attaché, mint az amerikai megfigyelők kérdése olyan természetű, hogy messze túlhaladja hatáskörömet és hogy ennélfogva nem tehetek mást, mint hogy azokról kormányomnak jelentést tegyek és a kapott választ annak idején vele közöljem. Felhasználtam ezt az alkalmat arra, hogy — mint azt már a múltkor is jelentettem Neked — rámutassak arra, hogy milyen nehéz helyzetben van a magyar kor­mány akkor, amikor angol-amerikai részről messzemenő és igen súlyos rizikóval járó igé­nyeket támasztanak vele szemben anélkül, hogy egyúttal biztosítékot vagy legalább komoly bíztatást adnának nekünk Magyarország jövőjét illetőleg egy angol-amerikai győzelem ese­tén. T[yler] erre azt mondta, hogy noha a szövetséges kormányok fenntartották azon elvi álláspontjukat, hogy a határok kérdésében kezüket senkivel szemben sem akarják előzetes ígéretekkel megkötni, ő legutóbbi tárgyba vágó beszélgetésünk hatása alatt és megértéssel lévén az általam felvetett kérdés lélektani indokoltságával szemben, kérdést intézett kormá­nyához, hogy adhat-e és milyen biztatást a magyar kormány számára? Erre a kérdésre azonban, melyet kormányának természetszerűen szövetségeseivel is meg kell tárgyalnia ed­dig választ nem kapott. Nem kétséges, hogy T[yler]vel folytatott beszélgetéseim a katonai kérdések fel vetődé­sével kritikus stádiumba jutottak. Világos, hogy a szövetségesek nem fognak megelégedni pusztán platónikus rokonszenv nyilvánításokkal, hanem kívánni fogják, hogy valamilyen formában nekik pozitív segítséget nyújtsunk. Valószínűnek tartom, hogy abban az esetben, ha a T[yler] által felvetett kérdésekre egyszerű non possumus-sal felelünk a tárgyalások fo­nala köztem és T[yler] között igen könnyen megszakadhat. Éppen ezért magam részéről legmelegebben ajánlom, hogy mutassunk előzékenységet ezekben a kérdésekben annál is inkább, mivel úgy egy katonai attasé kiküldése — feltéve, hogy találunk egy tényleg száz­százalékig megbízható magasrangú vezérkari tisztet erre a célra — mint néhány amerikai repülő elkallódása Magyarország területén nem olyan természetű esetek, hogy bennünket, ha némileg ügyesen történik azoknak rendezése, német viszonylatban szükségszerűen kompromittáljon. Mindenesetre kérek a kérdés nagy fontosságára tekintettel lehetőleg részletes utasítást az adandó válasz tekintetében. Ghika, 79 aki néhány napig Genfben volt és ott a maga részéről is tárgyalt T[yler]vel egy a miniszterelnökhöz intézett és a jelen futárral felterjesztett négy oldalas levélben 80 melyet nekem igen lojálisán bemutatott — számolt be benyomásairól, melyek az enyémek­kel nagyjában megegyeznek. T[yler] természetesen katonai kérdésekről vele szemben nem emlékezett meg. Ghika holnap Luganoba utazik, ahol újból szándékában van túloldali sze­mélyiségekkel érintkezésbe lépni. Ghika megígérte nekem, hogy ezen újabb megbeszélé­seiről szóló jelentését nekem személyesen el fogja hozni és egyáltalában minden lépésről tájékoztatni fog. Egy Szentmiklósy Andorhoz intézetet levelemben 81 kifejezést adtam ab­beli aggályomnak, hogy ártalmára van az ügynek, ha túl sokan foglalkoznak a túloldallal 79 Ghika György (1882—?) — hivatásos diplomata. 1939—1940-ben tokiói, 1940—1941-ben washingtoni magyar követ. 80 Nem található az iratok között és a KüM általam átnézett állagaiban sem. 81 Nem található az iratok között és a KüM általam átnézett állagaiban sem.

Next

/
Thumbnails
Contents