Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.
168 G. Vass István gyár szempontból megértik ezen kívánságunk katonai okait — politikai okokból lehetetlennek tartottók megszálló csapatok kivonását. Nem mondották, de bizonyára azt gondolták, hogy a románok hasonló kéréssel fognak a németekhez fordulni és így általánossá válnék az a benyomás, hogy a „csatlós államok" menekülnek a németekkel való kooperációból. ígéretet kapott azonban a vezérkari főnök arra, hogy a megszálló csapatokat sokkal közelebb hozzák a magyar határhoz, körülbelül a Kiev-lembergi vonalon fognak elhelyezkedni. A legfőbb magyar parancsnokság Galicia határszélén egy kis városban fog székelni, az anyagi depót-juk pedig már bent lesz magában Galíciában. Ha ezt az ígéretüket betartják, aminek talán nem rossz előjele, hogy a parancsnokság Kievből éppen hurcolkodik, talán lehetővé válik a legrosszabb esetben és a körülményektől kényszerítve hogy csapataink egy része gyalog is hazajöjjön, amire a mostani adottságok mellett semmiképen sincs lehetőség. Balkánra való csapatszállítást nem kértek és ez a kérdés nem került szóba. Zeitzler vezérkari főnök a nagymérvű visszavonulás dacára, amelynek végpontját azonban nem nevezte meg, nagyon bizakodóan nyilatkozott és rámutatott arra, hogy a frontmegrövidítéssel tartalékokat nyernek. Ez vonatkozik természetesen az oroszokra is, de egy lazán megszállt frontvonalon a támadó fél gyors koncentrálással könnyebben áttör, mint egy sűrűbben megszállt arcvonalon, amit a frontrövidítés tesz lehetővé. Ennyit a vezérkari főnök főhadiszálláson tett látogatásáról. A keleti frontra vonatkozólag még csak azt kívánom megjegyezni, hogy a nagyon gyors visszavonulás folytán az oroszok a Desna 68 mellett közvetlen kapcsolatba kerültek egyik hadosztályunkkal, amelynek a frontból rövid időn belül való kivonására ígéretet nyertünk. Ami mármost a Badoglio fegyverszünete 69 következtében kialakult olasz helyzetet illeti, intő példának hozhatjuk ezt fel azok előtt, akik az olasz minta kapcsán kiugrásunkat sürgetik vagy legalábbis sürgették. Katonailag a németek átmenetileg előnyösebb helyzetbe kerültek, mert minden gátlás nélkül hajthatják végre terveiket, nem kell attól félniök, hogy a szomszédságukban lévő olasz csapatok megadása folytán az ellenség a hátukba kerül. Hosszabb távra természetesen így is, úgy is a Dél-Olaszországba szállított angolszász csapatok tömege és felfegyerkezése adja meg a döntést. Politikailag a németek megszilárdították helyzetüket a Balkánon, amennyiben olasz területeket ajándékozgattak Horvátországnak, Bulgáriának. Montenegrónak, Albániának visszaadták függetlenségüket és Görögország felé szintén barátságos hangokat hallatnak. — Talán legnagyobb nyereségük van gazdasági téren, amennyiben intenzifikálni akarják az olasz termelést. (Ennek mi is kárát valljuk, mert egyelőre megszűnt a reánk nézve nagyon fontos olasz műrostszállítás). — Azonkívül egy millió lefegyverzett olasz katonát mint hadifoglyot Németországban akarnak a termelésbe beállítani, aminek következtében, mint mondják, több százezer német munkás szabadul fel hadicélokra. Teljesen tisztázatlan a kérdés, hogy Mussolini tud-e kormányt 70 alakítani ÉszakOlaszországban és a németek ezt kívánják-e. Máriássy 71 helyzete Rómában elég kényessé válhat. Nem sok értelmét látnám őt arra 68 Desna = Gyeszna — folyó Oroszország és Ukrajna területén. Kiev fölött ömlik a Dnyeperbe. Az eseményt ismerteti többek között Gosztonyi Péter: A magyar honvédség a második világháborúban. Bp., 1992. 126. 69 Badoglio 1943. szeptember 3-án titkos fegyverszüneti egyezményt kötött a szövetségesekkel a feltétel nélküli megadás elve alapján. Az egyezményt szeptember 8-án, a szövetségesek salernói partraszállása után hozták nyilvánosságra. 70 Mussolini 1943. szeptember 23-án jelentette be a fasiszta köztársasági kormány megalakulását, a Minisztertanács első ülését szeptember 27-én tartották. A magyar kormány szeptember 29-én de facto elismerte a Mussolini kormányt. 71 Máriássy Zoltán (1881—1963) — diplomata, 1939—1943 között római magyar követ.
