Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

162 G. Vass István rek. Miután T[yler] nagyon inszisztált csapatok visszavonása érdekében, ez alkalmat adott arra, hogy előadjam, miszerint miniszterelnöknek

40 is ez legfőbb gondját képezi és látva a probléma közvetlen megoldásának nehézségeit, arra a gondolatra jutott, hogy talán lehetséges volna németektől csapatok kivonását kieszközölni, ha ennek fejében elvállalnánk egyes horvát területek megszállását esetleg a tengerig (utóbbit a K[ormányzó] úr mondta nekem) ami többek között azt is eredményezhetné, hogy a szövetséges csapatokkal való érintkezés annak összes következményeivel együtt már egy korábbi időpontban megvalósítható volna. A magyar kormány azonban csak az esetben tudná magát erre rászánni, ha Washington útján biztatást nyerne arra nézve, hogy jugoszláv kormány ezt a magyar megszállást, mely németnél bizonyára enyhébb lenne, hajlandó legalábbis tudomásul venni. T[yler] nagyon ellenezte ezt az elgondolást, megszállás szerinte elkerülhetetlenül konfliktusra vezet megszállott és megszálló között, Jugoszláv kormányok úgy váltogatják egymást, hogy még abban a valószínűtlen esetben, hogy egyik jugoszláv kormány hozzájárulna megszálláshoz, a következő ezt dezavuálná és hatalmas propaganda kampagne-t indítana Magyarország ellen úgy tüntetve fel minket, hogy német politika és hadvezetés célkitűzéseinek egy újabb önkéntes aktussal nyújtottunk támogatást. Többszöri inszisztálásomra T[yler] végre hajlandónak nyilatkozott legalább gondolkodni azon, hogy a miniszterelnök úr elgondolását közölje Washingtonnal. Végleges elhatározását úgy ebben a kérdésben, mint egy m[agyar]—r[omán]—b[olgár] együttműködés kérdésében Vichyből való visszatértem

41 után fogja velem közölni. Ezt a témakört azután azzal fejeztük be, hogy T[yler] kérte, magyar kormány semmi esetre se vegyen részt Balkán megszállásában, oroszországi csapatait pedig hozza minél előbb haza. Mivel T[yler] szerint már annak is nagy jelentőséget tulajdonítanának Washingtonban, ha legalább 5—10.000 ember hazajöhetne, mert ez kifejezésre juttatná magyar kormány jó szándékát, tisztelettel kérem, hogy egy ilyen kontingens hazatérését minden rendelkezésre álló eszközzel szorgalmazni és az esetleges eredményről engem mielőbb értesíteni méltóztassék. Előadásom során megemlítettem, hogy Magyarország egész viszonyát a háborúhoz, sőt bizonyos fokig Németországhoz is nagy mértékben a bolsevizmussal szemben elfoglalt határozott állásfoglalásunk determinálja, miért is mindaddig, amíg nem nyerünk valamilyen formában biztosítékot vagy legalább is bíztatást arra nézve, hogy szövetségesek nem járulnak hozzá magyar területnek a szovjet által való megszállásához, vagy a háború befejeztével Magyarországnak a szovjet érdekszférába való utalásához, igen nehéz lesz a magyar politikát az általa kívánt irányba átállítani. T[yler] ezt megértette, de kijelentette, hogy noha meg van győződve arról, hogy az „angol Európának [sic!] nyilvánvaló érdeke, hogy az oroszok ne jussanak rajtunk keresztül a Balkánra és ezzel a Földközi-tengeri angol érdekkör közelébe" mégis ilyen biztatást ezidőszerint nem kaphatunk, mivel az oroszok bizalmatlanságát, akik 2 év óta a legsúlyosabb harcot folytatják a szövetségesek javára és érdekében, semmi esetre sem kívánják felkelteni. Ez még Amerikára nézve is áll, noha viszonyuk Oroszországhoz teljesen más, mint Angliáé, amit úgy most mint a jövőben még inkább kifejezésre fogják juttatni, we are not allied but associated.

42 Egyébként mondta T[yler] meg lehetünk győződve arról, hogy bármiképpen alakuljon is a jövő ha idejekorán elhagyjuk Németországot, feltétlenül jobb helyzetben leszünk a Szovjettel szemben is, mint ha a háború befejezése a német táborban találna, mely esetben leírhatatlan borzalmakra lehetünk elkészülve. 40 Kállay Miklós (1887—1967) — 1942. március 9-től 1944. március 22-ig volt miniszterelnök. 41 Bakach-Bessenyey György — mint ottani követ — állandó tartózkodási helye ekkor még Vichy volt. 42 Nem szövetségesek vagyunk, hanem társak.