Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

130 Molnár András Ezek egyike, az 1837. május 29-i, az országgyűlési ifjak és Kossuth ügyében készített felirat minden nehézség nélkül azonosítható, és megegyezik a megye jegyzőkönyvében 1837:848/851. sz. alatt elfogadott határozattal.

3 A másik, Ferenczi által később teljes terjedelemben is közzétett „felirat" eredete azonban rejtélyes. A Ferenczi által jelzett számon (1839. április 15-i közgyűlés, 1245. sz.) ugyanis nem a közölt szöveg található, hanem egy jóval rövidebb felirat eredeti fogalmazványa, amely gyakorlatilag megegyezik a Ferenczi által a bevezetőben idézett jegyzőkönyv szövegével.

4 A Ferenczi által közzétett ,,zalai felirat" fogalmazványa sem az 1839-es, sem az 1838-as közgyűlési iratok között nem található, sőt a tisztázata sem került elő a kancellária iratai közül.

5 Miután a megye jegyzőkönyvében nincs nyoma annak, hogy akár 1838-ban, akár 1839-ben elfogadott volna a megye e tárgyban bármilyen más feliratot, szinte teljes bizonyossággal kizárható, hogy a Ferenczi által közölt szöveg Zala megye felirata lenne. A kétes eredetű „emlékirat" származhat talán Deák Ferenctől, de azonosítása csak a központi kormányszékek iratainak alaposabb áttanulmányozása után válhat lehetővé. Joggal — és határozottan — tulajdoníthatók viszont Deák Ferencnek a most kiadásra kerülő (zömében korábban ismeretlen) zalai feliratok. Zala megye közgyűlési jegyzőkönyveinek és közgyűlési iratainak 1993-ban történt módszeres feltárása során ugyanis — a korábbi kutatások megállapításaival szemben — kiderült, hogy 1836 és 1839 között nem kevesebb, mint 12 feliratot intézett Zala megye a szólásszabadság ügyében az uralkodóhoz és a nádorhoz, ráadásul valamennyi, a jegyzőkönyvben is rögzített feürat eredeti fogalmazványa fennmaradt a megye levéltárában.

6 Azt, hogy e fogalmazványok szövege azonos az elküldött feliratokéval, két dolog is bizonyítja. Egyrészt a fogalmazványokra a megye alispánja sajátkezűleg vezette rá a következő záradékot: ,jbl olvastatván a közgyűlésben és helyben hagyatván, küldessen el — első alispán", másrészt a vonatkozó közgyűlési határozatokjegyzőkönyvbe iktatott szövege valamennyi esetben megegyezik a feliratok fogalmazványaiéval, másképpen fogalmazva: gyakorlatilag a feliratok teljes, végleges szövegét rögzítette a megye határozatait tartalmazó jegyzőkönyv is. E szerint tehát Zala megye 1836-ban négy, 1837-ben hat, végül 1838-ban és 1839-ben egy-egy, összesen 12 hosszabb-rövidebb feliratot intézett a perbefogottak, ill. perrel fenyegetettek — Wesselényi, Kossuth, Lovassyék, Csány László, valamint a Bars megyei ellenzék — védelmében az uralkodóhoz vagy a nádorhoz. A feliratok többségét másolatban és körlevél kíséretében eljuttatták a rokon érzelmű megyékhez is. E feliratok szerzőségét több szempontból is Deák Ferencnek tulajdoníthatjuk. A feliratok logikája és szövegezése rokonságot mutat Deák 1835/36-os országgyűlési beszédeinek alapelveivel, érvelésével és gondolatmenetével. Egyes esetekben Deák levelei, máskor pedig jegyzőkönyvi bejegyzések vagy szemtanúk leírásai, sőt, titkosrendőri jelentések alapján közvetlenül is bizonyítható Deák személyes szerepe, közreműködése e feliratok létrejöttében. 3 Zala Megyei Levéltár (ZML.) Zala vármegye nemesi közgyűlési jegyzőkönyvei (kgy. jkv.) és iratai (ir.) 1837:848/851. Közölte: K. Papp Miklós: Adalék a Lovasiék és Kossuth elfogatása és pöréhez 1837-ben. (In: Történeti Lapok 1875. jan. 31. (44. sz.) 700—703.) vö. Ferenczi: Deák élete. 1. köt. 233—235. 4 Ferenczi Zoltán: Deák egy ismeretlen felirata. (In: Budapesti Szemle 1926. 586. sz. 326—344.) vö. Ferenczi: Deák élete. 1. köt. 235—241. 5 Magyar Országos Levéltár (OL.) Magyar Kancelláriai Levéltár A 39. Acta Generalia 1838/39., A 45. Acta Praesidialia 1838/39. 6 A forrásfeltárásra az MTA Történettudományi Intézete megbízásából, a „Deák Ferenc Összes Művei" című kiadványsorozat számára az Országos Tudományos Kutatási Alap támogatásával került sor. Ezek a feliratok (illetve a vonatkozó közgyűlési határozatok) szerepelnek azon az iratjegyzéken is, amely 1839-ben készült, és a zalai követek számára a követutasítás kiegészítéseként a szólásszabadság ügyében készített iratokat tartalmazza. (ZML. Országgyűlési iratok 1839.)