Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - Molnár András: Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében, 1836–1839 / 129–152. o.

Deák Ferenc és Zala megye feliratai a szólásszabadság ügyében 131 Zala megye elvi jelentőségű politikai állásfoglalásai, amelyeket 1836 és 1839 között a szólásszabadság ügyében hoztak, valamennyi esetben Deák jelenlétében, annak beterjesztésére, indítványára, vagy beszédének hatására születtek. Zala megye e tárgyban készült feliratai ilyenformán — függetlenül attól, hogy fogalmazványukat nem Deák írta saját kezűleg, és talán a végső formába öntés, megfogalmazás sem mindenütt az ő munkája — Deák gondolatait, taktikai elképzeléseit tükrözik — az ő szellemiségét hordozzák. Jól mutatja e zalai feliratok jelentőségét, miszerint a kormány nagy fontosságot tulajdonított annak, hogy — hasonlóan a többi ellenzéki megye határozataihoz — ne jussanak el más megyékbe. A kancellári elnöki iratok tanúsága szerint Zala megye körleveleit is egymás után foglalták le és juttatták el a kancellárhoz a kormányhű postatisztek, Eszéktől Budáig.

7 E feliratok igazi jelentősége persze nem azok közvetlen, hanem közvetett hatásában állt. A kormánypolitika irányát önmagukban kevéssé befolyásolhatták ugyan, de Deák liberális nézeteit terjesztve formálták a közvéleményt, és példájukkal — Pest megye kezdeményező körleveleihez hasonlóan — állásfoglalásra, a törvénysértések elleni tiltakozásra késztették az ország törvényhatóságait. Deák Ferenc pedig amellett, hogy Wesselényi védelmében személyesen is közreműködött, Zala megye feliratai révén folyamatosan, egészen az 1839-es országgyűlés kezdetéig napirenden tartotta a szólásszabadsági perek ügyét, és ilyen formán is elősegítette, hogy az ellenzék viszonylag egységesen és nagy erővel lépjen fel az országgyűlésen a perbefogottak, valamint a megsértett törvények védelmében. Zala megye feliratainak fogalmazványait — miután egyik sem Deák saját kezű írása, csupán valamelyik megyei jegyzőé vagy írnoké — modernizált helyesírással adjuk közre, elhagyva az amúgy is csupán rövidítve jelzett megszólítást, és az ugyancsak rövidített keltezést és záróformulát. 1. Zalaegerszeg, 1836. június 20. Zala megye felirata az uralkodóhoz Wesselényi ügyében

8 A szólás szabadságán báró Wesselényi Miklósnak és Balogh János njemes] Bars v[á]r[me]gye volt országos követének hívtelenségi perbe idéztetésekkel okozott sérelmet az ország törvényhatóságai mélyen érezvén, semmit sem késének ebből eredeti szomorú aggodalmaikat Felséged atyai keblébe kiönteni, és polgári alkotmányunkat alapjában megrázkódtató, két polgártársaink éltét és értékjét veszedelmeztető e fölsőbb rendelés megszüntetését egyenként kérni. A legjobb Fejedelem igazságszeretetében, annak a nemzet törvényei és alkotmánya sérthetetlen megtartások felett adott királyi szava és letett esküjének szentségében helyheztetett reménységünknél fogva, semmiről kevésbé nem kételkedőnk, minthogy Felséged a nemzet közkívánat] át tekintetbe vévén e két hazafiak ellen törvénytelenül mozdított hívtelenségi pereket megszüntetni, s ez által a törvények sérelmét is orvosolni fogná. Sikerült is annyiban várakozásunk, hogy Bars v[á]r[me]gye követe a hívtelenségi per alól felmentetett, annak személye s értéke a veszedelemtől megszabadíttatott, de az ők idéztetésekkel a törvényeken ejtett sérelem még el nem enyésztetett, és báró Wesselényi Miklós jelenleg is azon pörrel üldöztetik. 7 OL. A 45. Acta Praesidialia 1837: 21., 56., 80., 101., 102., 343., 355., 376., 395., 470., 1214., 1222., 1611., 1920. 8 A feliratot Zala megye 1836. június 20-án kezdődő követbeszámoltató közgyűlése fogadta el, közvetlenül azután, hogy Deák előbb szóban, majd írásban is beterjesztette ismert követjelentését. A felirat tulajdonképpen Deák követjelentésének Wesselényi perével foglalkozó részére reflektált. (ZML. kgy. jkv. 1836:1018.; vö. Kónyi 1. köt. 255—257.; Ferenczi: Deák élete. 1. köt. 147—201.)