Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Cseh Gergő Bendegúz: Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap létrehozásának körülményei és működése, 1947–1989 / 119–127. o.
Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap működése 125 visszaszerzett nem jogosult örökösöktől 366 rész- vagy teljes ingatlant, értékesített 350-et, adott időpontban birtokolt 99-et, folyamatban volt hagyatéki ügyeinek száma 695. Az 7952. évi 4. sz. Az egyes házingatlanok állami tulajdonba vételéről szóló tvr. kapcsán megállapodást kötött a Belügyminisztérium Igazgatási Főosztálya az alap képviselőivel, miszerint az alap tulajdonában lévő ingatlanok közül a hat lakószobát meghaladó terjedelműek állami tulajdonba kerültek, és csak az ennél kisebbek maradtak az Alap kezelésében. 1953 nyaráig az alap összesen 2 938 000,— Ft értékben értékesítette a tulajdonában volt ingatlanokat. Ezt a pénzt az OTP-ben zárolt betétkönyvben helyezték el azzal a százezer forint körüli összeggel együtt, amit előlegként addig helyeztek letétbe az ingatlanok megvásárlói. A bankszámláról kifizetést nem folyósítottak, az Alap működésével kapcsolatos személyi és dologi kiadásokat is a Minisztertanács fedezte. Az alap megalakulása után az igények bejelentése, illetve elbírálása végett a budapesti központon kívül vidéki körzeti központokat is működtetett, dolgozóinak létszáma kezdetben tizennégy, 1951. április l-jétől kilenc, majd 1953. január 1-től három fő volt. Amint azt — többek között — a dolgozói létszám apadása is mutatja, a kormány az idő előrehaladtával igyekezett az alap működési körét a lehető legszűkebbre szabni (ámbár az államosítások illetve az alap ingatlanainak fogyása következtében annak feladatai egyébként is csökkentek), a pénzeszközök kezelésében, illetve felhasználásában pedig a zsidó szervezetek megbízottainak részvételét jelképessé tenni. Világos magyarázatát adta ennek a folyamatnak egy, a Pénzügyminisztériumhoz érkezett kérelemre adott válasz 1949-ben. ,,...Meg kell azonban jegyezni, hogy a Magyar Népköztársaság Alkotmánya, nemzetiségre tekintet nélkül oly széles jogokat — a szociális gondoskodás oly mérvét biztosítja, amelyhez foghatót a magyar történelem még nem ismert, — felekezeti jellegű gazdasági alapok létesítését és fenntartását indokolatlanná és szükségtelenné teszi- Az nem kétséges, hogy az 1946. évi XXV. te. történelmi indokoltsága elenyészett és célzatában idegenné vált az izraelita felekezetű dolgozók nagy többségére, — akik a munkások és dolgozó parasztok államának, — a Magyar Népköztársaságnak minden célkitűzésével azonosítják magukat" — olvasható a PM tájékoztatójában. 13 Az alap megszüntetésének gondolata már 1952-ben — az elnök ötéves megbízatásának lejártakor — felmerült, Olt Károly pénzügyminiszter és Vas Zoltán elvben meg is állapodott erről, Rákosi azonban — részben a még külföldön lévő, magyar származású vagyonok visszaszerzésének garanciájaként — egy csökkentett létszámú és költségvetésű alap fenntartása mellett döntött. 14 Az alap rendeleti úton való megszűntetésére nem volt mód, mivel annak felállítására és működtetésére a kormány, illetve a Nemzetgyűlés önálló törvényt hozott és nemzetközi garanciát is vállalt. 15 Ezért 1955. január 1-jei hatállyal az alapot úgy szervezték át, 16 hogy önálló ügykezelése és jogi személyisége formálisan fennmaradt, de intézményesén beilleszkedett az Állami Egyházügyi Hivatal szervezeti kereteibe. A korábbi dolgozók helyett a munkaköröket ezután a hivatal három saját dolgozója látta el, a pénzeszközökkel pedig annak elnöke rendelkezett. Az átszervezés évében, 1955 januárjában az alap 161 ingatlannal rendelkezett (120 épülettel és 41 telekkel), ezek száma idővel 384-re emelkedett (232 ház, illetve 152 telek). 1975 januárjáig az alap kezelésében volt ingatlanok több mint 90%-át eladták, összesen mintegy 8 500 000 Ft értékben (l ábra). 13 MOL XXXIII-5-b, 34. tétel. 14 Erre vonatkozóan: MOL XIX-A-2-ab, Dobi István miniszterelnök iratai, 6id. 15 A nemzetközi kötelezettségvállalást a békeszerződést beeikkelyező 1947: XVIII. te. tartalmazta. 16 Az átszervezést a 7925/G/1954 sz. M.T. határozat alapján hajtották végre.