Levéltári Közlemények, 65. (1994)
Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Cseh Gergő Bendegúz: Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap létrehozásának körülményei és működése, 1947–1989 / 119–127. o.
126 Cseh Gergő Bendegúz 1962 1968 1970 1972 1974 1976 1978 Épület Telek 65 42 61 31 45 30 42 26 42 22 19 14 14 11 1. ábra. Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap tulajdonában volt ingatlanok számának változása A megmaradt néhány ingatlan kezelése, karbantartása akkora ráfordítást igényelt volna, hogy fenntartásuk helyett 1978-ban szabályszerű ajándékozási szerződéssel, ellenszolgáltatás nélkül az államnak ajándékozták azokat. (Ez 25 ingatlant jelentett jórészt BorsodAbaúj-Zemplén, Pest, Szabolcs-Szatmár, Szolnok és Baranya megyében.) 17 Az új szervezeti keretben némiképp módosult az Alap működése is. Míg korábban az ingatlaneladásokból befolyt összegek egy zárolt bankszámlán gyűltek, addig az átszervezést követően — bár az éves pénzügyi beszámolók alapján így is csak 1962 után — az AEH elnökének egyedi döntései alapján az alap — eredeti rendeltetésének megfelelően — esetenként 100—500 000,— Ft-tal támogatta a Magyar Izraeliták Országos Irodáján keresztül a különböző zsidó szociális intézmények (árvaházak, szeretetkonyhák stb.) fenntartását. Az Állami Egyházügyi Hivatal az 1956. évi 33. sz. tvr. alapján megszűnt, feladatkörét a Művelődésügyi Minisztérium Egyházügyi Hivatala vette át, majd az 7959. évi 25. sz. tvr. rendelkezett az Állami Egyházügyi Hivatal újbóli felállításáról. Az alap a hivatal keretében működött 1989-ig, amikor az 1989. évi 14. sz. tvr. az Állami Egyházügyi Hivatalt megszüntette. Ezután az alap maradék vagyonát átadták a Magyar Izraeliták Országos Képviseletének (M.I.O.K.), melynek jogutódja a Magyarországi Zsidó Hitközségek Szövetsége. Az alap működése során keletkezett és levéltárba került iratok egységes rendben a MOL XXXIII-9 jelzetű fondjában találhatók. Az iratanyag túlnyomó többségét (a 10,71 ifmbői 6,36 ifm-t) egyes, zsidó tulajdonban volt ingatlanokkal kapcsolatos iratok (vételieladási dokumentumok, hagyatéki eljárások, jegyzékek, levelezés stb.) képezik. Ezenkívül megyei és helységenkénti kimutatások, összefoglalók, feljegyzések találhatók még az adott területen az alap tulajdonában volt ingatlanokról. (Töredékességük miatt ezek az iratok sem alkalmasak átfogó kép kialakítására.) Az iratanyag jelentős része pénzügyi, adminisztratív jellegű dokumentum (számlakivonatok, pénztárkönyvek, mérlegek stb.). Az alap működését érintő elvi ügyek (ezek elsősorban az évenkénti összefoglaló jelentések, feljegyzések, tanulmányok) összességükben nem tesznek ki 0,2 iratfolyómétert. Az alapnak 1955-ig tartott önálló működése során keletkezeiét vezetőségi, elnöki iratai teljesen hiányoznak, egyébként is a vagyoni ügyek peres iratainak dossziéi közül a névmutató kartonok alapján azonosítható ügyiratoknak nagyjából 5-10%-a található csak meg az irategyüttesben. Szükséges megjegyezni, hogy a II. kárpótlási törvény végrehajtásával kapcsolatos adatszolgáltatás során ezen iratok sok segítséget nem nyújtottak, a nagyszámú beadvány közül összesen három-négy esetben kerültek elő értékelhető, a kárpótlás során felhasználható adatok. Ennek természetesen elsősorban az az oka, hogy az alap — rendeltetése szerint — örökös nélkül meghalt vagy eltűnt — illetve ilyennek nyilvánított — személyek vagyonát kezelte, így tehát kárpótlandó örökösök jelentkezésére csak a legritkább esetben 17 Az adatokra vonatkozóan: MOL XXXIII-9, 61.d.
