Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - EMBER GYŐZŐ EMLÉKÉRE - Cseh Gergő Bendegúz: Az Országos Zsidó Helyreállítási Alap létrehozásának körülményei és működése, 1947–1989 / 119–127. o.

122 Cseh Gergő Bendegúz beszélésen éppen Rákosi érvelt — az 1946-ban lezajlott antiszemita megmozdulások ismeretében — a teljes illetékmentesség ellen, megelőzendő egy újabb zsidóellenes felzúdulást.

6 A törvényt a Nemzetgyűlés 1946. október 3-án komolyabb vita nélkül, egyhangúan fogadta el. Időközben a magyarországi zsidóság vagyoni kérdéseinek rendezésére a kormány nemzetközi garanciát is vállalt, hiszen Gyöngyösi János külügyminiszter 1947. február 10-én aláírta a párizsi békeszerződést, melyben a 27. cikk 1. illetve 2. bekezdése tartalmazza a kötelezettségvállalást: — 1. ,,Magyarország kötelezettséget vállal arra nézve, hogy minden olyan esetben, amidőn magyar fennhatóság alá tartozó személyeknek Magyarországon lévő javaira, törvényes jogaira vagy érdekeire e személyek faji származása vagy vallása miatt 1939. évi szeptember hó 1. napja óta zár alá vételt, elkobzást vagy kényszerkezelést rendeltek el, az említett javakat, törvényes jogokat és érdekeket tartozékaikkal együtt visszaállítja, vagy, ha a visszaállítás lehetetlen, e tekintetben megfelelő kártalanítást ad.'' — 2. ,,A magyar kormány mindazoknak a személyeknek, szervezeteknek vagy közösségeknek Magyarországon lévő összes javait, jogait, érdekeit, akik illetőleg amelyek egyénenkint vagy mint összességek tagjai faji, vallási vagy más, fasiszta szellemű rendszabály tárgyai voltak, amennyiben azokra nézve a jelen szerződés életbelépésétől számított hat hónap alatt örökös nem jelentkezett vagy igénybejelentés nem érkezett, átfogja ruházni az ilyen személyeket, szervezeteket vagy közösségeket Magyarországon képviselő szervezetekre. Az átruházott javakat ezek a szervezetek az említett magyarországi összességek, szervezetek és közösségek életben maradt tagjainak támogatására és helyreállítására fogják fordítani. Ezeket az átruházásokat a jelen szerződés életbelépése után 12 hónapon belül kell foganatosítani s azok magukban fogják foglalni a jelen cikk 1. bekezdése értelmében visszaállítandó javakat, jogokat és érdekeket is."

1 A békeszerződés szövegébe — a magyar zsidóság követelése ellenére — nem került be a javaknak a kivándorlás támogatására való felhasználása. A szerződés idézett pontjai egyébként a zsidó vagyonok szélesebb körét ölelték fel az 1946: XXV. tc-ben foglaltaknál (mivel az előbbi nem követelte meg a halál konstatálását, sem a hagyatéki eljárás lefolytatását, hanem minden faji, vallási vagy származási alapú üldözés következtében beállott jog- és tulajdonfosztást automatikusan érvénytelenített), emiatt az Elhagyott Javak Kormánybiztossága a békeszerződés ratifikálása után minden jogalapját elveszítette a volt zsidó vagyonok kezelésére. (Emiatt rendelte el a már említett 13.160/1947 Korm. sz. rendelet a maradék javak átadását az Országos Zsidó Helyreállítási Alap O.Zs.H.A. részére.) A hosszas viták után 1947. március 5-én megjelent 3200/1947. M.E. sz. rendelet (a magyar zsidóságot ért üldözés megbélyegzéséről és következményeinek enyhítéséről szóló 1946:

XXV. te. végrehajtása tárgyában) határozza meg az ,,Országos Zsidó Helyreállítási Alap" nevet. A törvény megszületése és a végrehajtási utasítás megjelenése közti hosszú, öthónapos időszak is jelzi az emelkedett szellemű jogszabály gyakorlati alkalmazása során felmerült problémákat. A már említett — a kikeresztelkedettek ügyét érintő — vita mellett a zsidó hitfelekezeten belül is megosztottság támadt. A fővárosi zsidóság, mely vidéki társainál 6 A törvény végül 20 000,— Ft-ig terjedő illetékmentességet állapított meg, illetve afölött külön, a minisztérium által meghatározandó kedvezményt. 7 A Nemzetgyűlés 1947. június 27-én fogadta el a békeszerződés becikkelyezéséről szóló 1947: XVIII. törvényt.