Levéltári Közlemények, 65. (1994)

Levéltári Közlemények, 65. (1994) 1–2. - FORRÁSKÖZLÉS - G. Vass István: Bakach-Bessenyei György tárgyalásai az Egyesült Államok megbízottaival Bernben, 1943. augusztus 28. és 1944. március 19. között : a Kállay-kormány béketapogatózásainak újabb dokumentumai / 153–205. o.

154 G. Vass István Az Egyesült Államok képviselőivel folytatott tárgyalások vázlatos előtörténete a következő: 1943 februárjában Kállay miniszterelnök üzenetet juttatott el Svájcba, az amerikai kormány megbízottaihoz, melyben kifejezte Magyarország tárgyalási szándékát. Az amerikaiak több hónapos késéssel megérkező válasza után 1943 júliusában Baranyai Lipót, a Magyar Nemzeti Bank nyugalmazott elnöke, ismert náciellenes politikus, a miniszterelnök személyes megbízottjaként Svájcba utazott és megbeszélést folytatott Allen Dullesszal az amerikai Stratégiai Hírszerző Szolgálat (OSS) európai vezetőjével és munkatársával, Royal Tylerréi. Baranyai egyrészt átadta Kállay memorandumát, mely rögzíti Magyarország tárgyalási pozícióit (Magyarország ellenáll a szovjet csapatoknak, de kész megnyitni határait a nyugati szövetséges erők előtt, ha az 1938 óta visszaszerzett területek a béketárgyalások során kialakuló végleges döntésig magyar közigazgatás alatt maradhatnak), másrészt megállapodtak abban, hogy amerikai részről Tyler, magyar részről pedig — az amerikaiak által is megfelelőnek tartott több jelölt közül — Bakach-Bessenyey György lesz az összekötő. Báró Bakach-Bessenyey György (1892—1959) az 1920-as évek elején lépett a Külügyminisztérium szolgálatába. Az ott betöltött különböző tisztségek után 1938 júniusától 1941 áprilisáig belgrádi, 1941 áprilisától 1943. szeptember 21-ig vichyi követ, majd 1943. szeptember 22-től 1944. március 22-ig Svájcban Magyarország követe „rendkívüli követ és meghatalmazott miniszter" címmel. Magyarország német megszállása után a Sztójaykormánnyal nem volt hajlandó együttműködni, ezért követi tisztéről lemondott. 1944— 1945-ben részt vett a disszidens követek által létrehozott ún. Követi Bizottság munkájában. 1945 után sem tért haza. 1948—1956 között a Magyar Nemzeti Bizottmány külügyi igazgatója.

3 Bakach-Bessenyey György a németekkel szembeni elkötelezettségéről ismert Wettstein Jánost váltotta a berni követi poszton. Annak érdekében, hogy kényes és felelősségteljes megbízatása során munkatársaitól megfelelő segítséget kapjon, a Kállay-kormány további intézkedéseket is tett: 1943 novemberében a berni követség létszámát egy fővel megemelték, illetve 1944 januárjáig fokozatosan lecserélték a svájci diplomáciai személyzet egy részét.

4 1943 novemberében kapcsolódott be a berni tárgyalásokba Bartók László, a zágrábi követség tanácsosa, aki az 1930-as években Genfben, a Népszövetség mellett teljesített szolgálatot, s így kitűnő személyi összeköttetésekkel rendelkezett. December l-jei hatállyal dr. Rakolczay László vezérkari ezredest, volt római katonai és légügyi attasét nevezték ki a berni követséghez katonai és légügyi attasévá. Bár a tárgyalásokban közvetlenül nem vettek részt, mégis fontos itt megemlíteni, hogy a genfi főkonzulátus vezetését 1944 januárjában Vladár Ervin, a zürichi konzulátus vezetését pedig 1943 novemberében Sztankay Zoltán vette át. Politikai elemzéseik, sajtószemléik, melyek a berni követség fondjában maradtak fenn, mutatják, hogy egyértelműen a németektől való eltávolodás, és a szövetségesekhez való közeledés érdekében dolgoztak. A genfi konzulátus külső munkatársa volt Honti Ferenc, aki Szokolinon, a Svájcban élő volt szovjet diplomatán keresztül próbált kapcsolatot keresni a Szovjetunió kormányához. Az erről szóló két jelentést természetesen a követnek is bemutatta.

5 Végül szólni kell még azokról, akik ebben az időszakban ugyancsak Svájcban igyekeztek a szövetségesekkel kapcsolatokat kiépíteni, erre vonatkozó hivatalos felhatalmazásuk, 3 Magyar Életrajzi Lexikon, főszerk.: Kenyeres Agnes. III. kiegészítő köt. Bp., 1981. 28—29.; Itt jegyzem meg, hogy a nevek helyesírásánál az érintett által használt, illetve a korabeli Tiszti Cím- és Névtárakban közölt formát vettem át. 4 OL K 84. Berni követség ir. VII. Biz. ikt. iratok 284. csomó. Magyarország Tiszti Cím- és Névtára 1944. évi kötete szerint a berni követségnek 1944 januárjában — a követtel együtt — kilenc munkatársa volt. A genfi főkonzulátuson három, a zürichi konzulátuson öt fő dolgozott. 5 OL P 2066. 9. dosszié. Honti kapcsolatfelvételére lásd: Juhász Gyula: Magyarország külpolitikája.. í. m. 354—355.