Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.

86 Csapó Mária Meghatározták a különböző cégek (részvénytársaságok, korlátolt felelősségű társaságok, betéti társaságok, egyéni cégek) államosításának módját. Az állami tulajdonbavétel kártalanítás ellenében történik, amelyről külön törvény rendelkezik majd. Különösen méltányos esetben a Gazdasági Főtanács engedélyezheti kártalanítási előleg folyósítását.

26 Az üzemek jelentős része felszámolással került állami tulajdonba. A Minisztertanács rendelete részletesen szabályozta a felszámolást, a minisztériumok és a Pénzintézeti Központ ezzel kapcsolatos feladatait. Eszerint az illetékes miniszter elrendelheti a vállalat felszámolását, ha: — az állam tulajdonában van, vagy állami rendelkezés alatt áll; — az állam tulajdoni érdekeltsége 20—50 % között van és a vállalat céljának elérése lehetetlenné vált, vagy a vállalat viszonyaiban rejlő más fontos ok van a felszámolás elrendelésére; — tartozásai vagyonát meghaladják, vagy fizetéseit megszüntette és kötelezettségeinek legalább 50%-a, vagy legalább 100 000 Ft összegű tartozása az állammal vagy állami vállalattal szemben áll fenn. A Pénzintézeti Központ végzi az egyéni cégek felszámolását, megvizsgálja a vállalat vagyoni helyzetét, elkészíti a leltárt, vagyonkimutatást, mérleget, majd a felszámolás eredményét megállapító végelszámolást.

27 1949. december 28-án jelent meg (és ekkor lépett hatályba) az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonbavételéről szóló 1949. évi 20. sz. törvényerejű rendelet. Állami tulajdonba kerültek: — mindazon ipari, közlekedési, bánya- és kohóvállalatok, amelyeknél a munkavállalók létszáma az 1949. szept. 1—dec. 28. közötti időben bármikor elérte a 10 főt; — valamennyi villamosenergiatermelő és -elosztó vállalat; — valamennyi nyomdaipari vállalat; — mindazon öntödék, amelyeknél a munkavállalók létszáma az említett időben elérte az 5 főt; — mindazon malmok, amelyek napi őrlőképessége a 150 q-t eléri; — mindazon hajók és uszályok, amelyek gépi ereje a 30 lóerőt, vagy pedig űrtartalma a 100 tonnát eléri; — a törvényerejű rendelet mellékletében felsorolt 230 ipari és közlekedési vállalat; — a fent említettekkel gazdasági egységet alkotó vállalatok; — az egymással gazdasági egységet alkotó vállalatok, ha munkavállalóik együttes létszáma az említett időben elérte a 10 főt; — mindazok a vállatok, amelyek az 1948. évi XXV. törvény 11. §-a alapján mentesültek az állami tulajdonbavétel alól, vagyis a külföldi állampolgárok és a külföldön székhellyel bíró jogi személyek tulajdona. Az illetékes miniszter vállalatvezetőt (telepvezetőt) rendelt ki az államosított vállalathoz. Állami tulajdonba kerültek azok a vállalatok is, amelyekhez 1949. december 28. előtt küldtek ki vállalatvezetőt vagy állami ellenőrt. A különböző cégek államosításának módjáról a következőképp rendelkeztek: Részvénytársaságoknál a részvényeket, korlátolt felelősségű társaságoknál a törzstőkét (az üzletrészeket), közkereseti vagy betéti társaságoknál a tagok vagyonilletőségét szerzi meg az ál26 (Magyar Közlöny) RT, 1949. Hl. 26. 71. sz. Országos Törvénytár 1948. 27 560/1949. (I. 20.) Korm. sz. rend. egyes vállalatok feloszlásának és felszámolásának szabályozása tárgyában. MK, RT 1949.

1. 20. Ezt a rendeletet hatályon kívül helyezte: 4.247/1949. (Dí. 22.) MT sz. rend. egyes vállalatok felszámolásának szabályozása tárgyában. MK, RT 1949. Dí. 22. A 4.247/1949. MT sz. rendeletet kiegészítette és módosította a 113/1950. (IV. 18.) MT sz. rendelet. MK, 1950. IV. 18.