Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Csapó Mária: A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949–1952 / 77–105. o.

A nyomdaipar irányítása és államosítása, 1949—1952 87 lam. Egyéni cégek esetében az állam tulajdonába kerülnek a vállalat tulajdonában lévő, valamint a vállalat céljait szolgáló vagyontárgyak (ingatlanok, gépek, berendezés, anyag- és árukészlet, közlekedési eszközök, készpénz és értékpapírok); az államra szállnak a vállalattal kapcsolatos jogok, jogosítványok és engedélyek (követelések, szabadalmak és egyéb ipari tulajdon, bérleti jog, iparjogosítvány stb.), valamint kötelezettségek (de megszűnnek az 1949. szept. 1. előtt, magánjogi szerződés alapján keletkezett követelések). A Pénzintézeti Központhoz be kell szolgáltatni a részvényeket, erről a Pénzintézeti Központ jegyzéket készít, amelyben feltüntetik a tulajdonos nevét, címét, foglalkozását, állampolgárságát; a részvényeket kitől, mikor, milyen jogcímen szerezte; a részvények darabszámát és névértékét. A korlátolt felelősségű, betéti, közkereseti társaságok tagjai vagyonilletőségükről, az egyéni cégek tulajdonosai vállalatukról kötelesek bejelentést tenni a Pénzintézeti Központnak. A bejelentés (többek között) a következő adatokat tartalmazza: a tulajdonos neve, címe, foglalkozása, állampolgársága; a vállalat cége, székhelye, telephelye; a vállalat formája (egyéni cég, kft. stb.); a tulajdoni érdekeltség neme (egyéni tulajdon, vagyonilletőség, üzletrész); a tulajdoni érdekeltség mértéke (% és Ft). Ha a volt részvényesek, tagok, tulajdonosok nem teljesítik a megadott határidőn belül beszolgáltatási, ill. bejelentési kötelezettségüket, kártalanításra nem tarthatnak igényt. A törvényerejű rendelet szerint az államosítás kártalanítás ellenében történik, amelyről külön jogszabály rendelkezik majd. Ha a volt tulajdonos megélhetését kizárólag a vállalata jövedelme biztosította, az illetékes miniszter (a hatályba lépés napjától számított egy hónapon belül beérkezett kérelem alapján) kártalanítási előleg folyósítását engedélyezheti, ez legfeljebb 15 000 Ft lehet. A cégbíróság a cégjegyzékben feljegyzi a vállalat államosításának tényét, a telekkönyvi hatóság pedig az államosított vállalat javára bekebelezi a megkeresésben megjelölt ingatlanok tulajdonjogát.

28 Az államosított vállalatokról nemcsak a Pénzintézeti Központ, hanem az illetékes miniszter részére is kellett adatokat szolgáltatni. Erről az 1949. december 28-án kihirdetett 4.365/1949. (268) MT sz. rendelet intézkedett. A bejelentésnek a következő adatokat kell tartalmaznia: a vállalat pontos neve, cége, telephelye, tárgya; a volt tulajdonos (részvénytulajdonos), neve, címe, állampolgársága, milyen arányban volt tulajdonos, tulajdonjogát mikor és milyen jogcímen szerezte; a vállalat fizikai és szellemi munkakörben alkalmazott munkavállalóinak létszáma az államosítás idején és az 1949. szeptember 1—december 28. közötti időben elért legmagasabb létszám.

29 A bankok államosítása után — az érdekeltségek révén — a könnyűiparban, így a nyomdaiparban is megnőtt az állami tulajdon szerepe. Az 1948. márciusi államosítások eredményeit összefoglaló korabeli tanulmány szerint 1948 elején a nyomda- és filmiparban a gyáripari üzemek 8530 munkavállalót foglalkoztattak. A márciusi államosítások előtt már az iparág dolgozónak 29,2%-a (2497 fő) állami vállalatoknál volt. Az 1948. évi XXV. törvénnyel államosított üzemekben dolgozott az alkalmazottak 63,4%-a (5406 fő). Tehát a márciusi államosítások után az állami tulajdonban lévő nyomda- és filmipari üzemekben dolgozók aránya 92,6-ra (7903 főre) nőtt. (A tanulmány a nyomda- és filmipar adatait együttesen közli, s ennek alapján nem állapítható meg a nyomdaiparban dolgozók létszáma.)

30 A korabeli feljegyzések tanúsága szerint 1948 márciusa után a nyomdaipar dolgozóinak 60—70%-a lehetett állami üzemekben. A Typográphia c. nyomdaipari szaklap 1948. április l-jén megjelent cikkéből arról értesülhetünk, hogy a nyomdaipari alkalmazottak 60—65%-a már az államosított üzemekben dolgozik.

31 28 1949. évi 20. sz. tvr. egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonbavételéről. MK, Törvények és Törvényerejű Rendeletek Tára, 1949. XII. 28., 265—268. sz. 1/1950. (I. 7.) MT sz. rend. az egyes ipari és közlekedési vállalatok állami tulajdonba vételéről szóló 1949. évi 20. sz. tvr. végrehajtásáról. MK, 1950.

1. 7. Ezt a rendeletet kiegészíti a 88/1950. (ffl. 25.) MT sz. rend. MK, 1950. III. 25. 29 4365/1949. (268)MT sz. rend. egyes ipari és közlekedési vállalatokra vonatkozó adatok bejelentése tárgyában. MK, Minisztertanácsi és Miniszteri Rendeletek Tára, 1949. XII. 28. 268. sz. 30 Szita János: A nagyüzemek államosításának mérlege. Társadalmi Szemle, 1948. június 453—455. p. 31 Typográphia, 1948. április 1. Galló Ernő: Recseg-ropog.