Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Balázs Péter: A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. tc. útja Sopron vármegye 1935. évi kezdeményezésétől az 1947. évi kihirdetésig / 39–75. o.

A levéltárügy rendezéséről szóló 1947. évi XXI. te. 65 Az egyik vitapont akörül alakult ki, hogy milyen diplomával lehessen valaki levéltári tisztviselő. A tervezet az országos, kerületi és törvényhatósági levéltárak fogalmazói minőségű tisztviselői állásaira jogi vagy államtudományi, továbbá történelemből, történeti segédtudományokból, illetőleg nyelv vagy irodalom tárgyból szerzett doktori oklevelet követelt meg. Hóman Bálint ezekhez még hozzátette, hogy a törvényhatósági, megyei városi és községi levéltárak fogalmazói tisztviselői állásaira a történelemből, mint szaktárgyból szerzett középiskolai tanári oklevél is képesítsen. Korlátozni igyekezett a diplomák körét Miskolczy Gyula (csak jogi vagy történeti segédtudományi), Holub József (csak jogi vagy történeti) és Kovács Béla (történelem és latin szak). Bővítették a kört Mérő József (teológiai doktorátus), Szilágyi Loránd (teológia, közgazdaságtudomány) és Vörös Márton (egyszerűen csak tudományegyetemi végzettség). A törvény végül is azt mondta ki, hogy tudományos (fogalmazói) állásra főtárgyként vagy legalább egyik melléktárgyként a történelem vagy a történeti segédtudományok köréből szerzett, illetve a jogi vagy államtudományi tudori oklevél képesít. A tervezet az eddigi egy éves gyakorló szolgálatot 4 hónapra szállította le (a törvényben már újra egy év lett), a hiteleshelyi, megyei városi és községi levéltárostól latin nyelvre is kiterjeszkedő középiskolai érettségit (a törvényből a hiteleshelyi levéltárnok e részből kimaradt) és 2 hónapos gyakorló szolgálatot követelt meg. A törvény az ő esetükben a gyakorló szolgálat idejét 6 hónapi időtartamra emelte fel. (Ezt törvényhatósági levéltárban kellett eltölteniük.) Új volt a tervezetben és a törvényben, hogy a levéltári gyakorló szolgálat mellett (amelyet 1935 után az addigi szakvizsgák helyett rendszeresítettek) visszahozta a szakvizsgákat is. Fogalmazói vizsgát most már nemcsak az Országos Levéltár (és magától értetődően a kerületi levéltárak), hanem a törvényhatósági levéltárak fogalmazói minőségű állásában való véglegesítéshez is megkövetelték (korábban ez utóbbiban elég volt a kezelői szakvizsga is), a megyei városi és községi levéltárnok véglegesítése előtt kezelői szakvizsga letételét írta elő a tervezet és a törvény is. Gárdonyi Albert külön örömét fejezte ki a szakvizsgák visszaállítása miatt, mert ezek nélkül tudományos munkásokat kaphatnak ugyan a levéltárak, de nem levéltári szakembereket. Pásztor Lajos a vizsgák letételéhez megfelelő előképzettség szükségességét hangsúlyozta. Karsai Géza viszont arról írt, hogy a nem állami levéltárak tisztviselői részére időnként ingyenes és esetleg ösztöndíjjal egybekötött tanfolyamokat kellene rendezni, hogy egységes szellemű, modern tudású és minden szempontból megbízható levéltárnoki gárda alakuljon ki. Ezeket továbbképző tanfolyamoknak lehetne nevezni, s egyben magasabb minősítést adhatnának az egyes fokozatok elvégzése után. A törvénytervezet legjelentősebb rendelkezéseit kétségkívül a levéltárak országos főfelügyelőjéről szóló XI. fejezet tartalmazza. Gárdonyi Albert emlékeztetett arra, hogy a levéltári felügyelői intézményt Pauler Gyula már 1875. évi javaslatában létre kívánta hozni,

33 s ha sikerült volna tervét megvalósítani, egészen mások lennének levéltáraink. A törvénytervezetnek e fejezetéhez észrevétel alig érkezett. Madzsar Imre és Pásztor Lajos szerint a felügyelőkről — akik éppen csak említve vannak a tervezetben — több rendelkezés kellene, Lengyel Alfréd észrevételezte, hogy közöttük vidéki főlevéltárnokok is legyenek. Juhász Viktor szerint azt is ki kellene mondani, hogy a levéltár költöztetéséhez a főfelügyelő hozzájárulása szükséges. A tervezet és a törvény rendelkezései között lényeges különbségek találhatók. Példaként említésre érdemes, hogy a törvénytervezet szerint a hiteleshelyi, a törvényhatósági, megyei városi és községi, valamint az egyházi és a közérdekűvé nyilvánított magánlevéltárak a vallás- és közoktatásügyi miniszter főfelügyelete alá tartoznak, aki ezt a levéltárak országos 33 Lásd erről: Pauler Gyula emlékezete. (Századok 1911. 338.)