Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Lakos János: A régi–új Országos Levéltár / 3–9. o.

4 Lakos János Ebben a száraz, önmagában nem is teljesen értelmezhető törvényszövegben a magyar levéltárügyet s közelebbről a Magyar Országos Levéltárat érintő két nagy jelentőségű rendelkezést találunk. Az egyik azonnali hatállyal állami kézbe adta az ún. szocialista rendszer állampártjainak levéltári anyagát, a másik 1992. július l-jével egyesítette a két általános gyűjtőkörű országos levéltári intézményt, a Magyar Országos Levéltárat és az 1970. június 1. óta működő Új Magyar Központi Levéltárat. * Közel két és félévszázados intézményi fennállása alatt többször esett át hasonló nagyságrendű változáson az ország központi levéltára. 1756-ban,,Archívum regni'' (az ország levéltára) néven a rendek levéltáraként Pozsonyban szervezték meg (1784-ben Budára költözött), feladata az országos jelentőségű iratok, törvények és országgyűlési irományok, országos összeírások, valamint a nádorok és az országbírák iratainak őrzése volt jogbiztosító célzattal. Illetékessége nem terjedt ki az uralkodó hatóságainak tekintett kormányszékek (királyi kancellária, magyar kamara, helytartótanács) iratanyagára. A polgári átalakulás időszakában természetes követelmény lett a rendi levéltár modern tudományos intézménnyé alakítása. Erre 1874—75-ben került sor Pauler Gyula irányításával, amikor az Archívum regmnek, továbbá az 1867-ben megszűnt magyarországi és erdélyi központi hatóságok addig önálló irattárainak összevonásával, tulajdonképpen az Archívum regni, a ,,régi" Országos Levéltár illetékességének kibővítésével létrejött az „új" Országos Levéltár a Belügyminisztérium főhatósága alatt. Nem egészen fél évszázad múltán, 1922-ben — a klebersbergi kultúrpolitika törekvéseivel összhangban — az éppen akkortájt Bécsi kapu téri palotájába költöző Magyar Országos Levéltár a Vallás- és Közoktatásügyi Minisztérium felügyelete alá került, és a nagy múzeumokkal együtt beillesztették az 1922: XIX. tc.-kel létrehozott Országos Magyar Gyűjtemény egyetem önkormányzati szervezetébe. Ezzel a levéltár intézményi önállósága gyakorlatilag megszűnt. Az 1934:VIII. te. alapján a Gyűjteményegyetem helyébe lépő Magyar Nemzeti Múzeum önkormányzatába illeszkedett be az Országos Levéltár. Ekkor csatolták hozzá a Magyar Nemzeti Múzeum különálló levéltárát, gazdag családi iratanyaggal gyarapítva a gyűjteményt. A közgyűjteményeket összefogó önkormányzati szervezetet a második világháború után hatalomra jutó kommunista rezsim — annyi mással együtt — „természetesen" megszüntette, s így 1949 után a Magyar Országos Levéltár formailag ismét önálló intézmény lett, igaz, az 1950-ben megszervezett Levéltárak Országos Központjának (LOK) szoros irányítása alatt. 1961 végével átvette az 1953-tól kilenc éven át működött önálló Központi Gazdasági Levéltár anyagának és feladatainak zömét. Az 1960-as évekig lezajlott nagy átszervezések közös jellemzője volt, hogy azokkal mindig a levéltár illetékességi körének kibővülése járt együtt. Az első ellenkező előjelű változást az 1969. évi 27. törvényerejű rendelet eredményezte. A tvr. alapján, a 186/1969. (MK. 24.) MM utasításban részletezett feladatkörrel 1970. június l-jén Új Magyar Központi Levéltár néven — az Országos Levéltár „Népi demokratikus osztály" ának önállósításával — új intézmény létesült a „felszabadulás" után működött országos hatáskörű szervek levéltári anyagával és az egyéb országos jelentőségű, 1945 (gazdasági szervek esetében az államosítás éve) után keletkezett levéltári anyaggal kapcsolatos teendők ellátására. Ezt az intézkedést vizsgálta felül 22 év után a törvényhozás és végül a korábbi szervezeti állapot helyreállítása mellett döntött. * E rövid írás keretei között csak átfogóan, nagy vonalakban van lehetőség arra, hogy rámutassunk: milyen elgondolások, célok jegyében választották le és szervezték külön intézménnyé annak idején az Országos Levéltár egyik, külön épületben működő osztályát, s mi