Levéltári Közlemények, 64. (1993)
Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Lakos János: A régi–új Országos Levéltár / 3–9. o.
A régi-új Országos Levéltár 5 indokolta most az újraegyesítést. Egy részletkérdésekkel is foglalkozó tanulmány megírása fontos feladat lenne ugyanúgy, mint a volt Új Magyar Központi Levéltár két évtizedes történetének teljes, elemző áttekintése. (Annak ellenére szükséges ez, hogy 1986-ban megjelent a másfél évtizedes működést bemutató tanulmány. 3 ) Remélhetően nem kell sokáig várnunk erre. Ezúttal tehát elegendőnek vélem a következők rögzítését. Már az 1950-es évek közepén napirendre került, majd az 50-es évek végétől felerősödött a „szocialista" korszak iratait őrző önálló levéltár létesítésének gondolata. A „csírát" az Országos Levéltár szervezetében 1953. január l-jével felállított „Népi demokratikus csoport" képezte, amely 1961. március l-jével „Népi demokratikus osztály"lyá alakult. A marxista ideológia alapján álló elképzelés szerint a magyar levéltári fond két fő részre, a feudális és kapitalista kor, valamint az 1945 utáni „népi demokratikus" és „szocialista" kor irataira oszlik, s e kétféle iratanyag kezelése gyökeresen eltérő feladatokat jelent, más-más módszereket és szakembereket igényel. Mindez külön feudális és kapitalista kori lezárt, és külön szocialista kori gyarapodó levéltárral oldható meg célszerűen. Végső érvként pedig a szovjet levéltárügy példáját ráncigálták elő; ott ugyanis külön intézményt szerveztek a „nagy októberi szocialista forradalom"mal kezdődő új korszak levéltári anyagának. 4 Gyakorlatilag tehát azon az ideológiai alapon, hogy a szocializmus előtti korszakok csupán az igazi korszak, a szocializmus előtörténetét képezik, mereven kettévágták az ország történelmét, s vele az azt tükröző forrásanyagot is. Végső soron ez eredményezte az Új Magyar Központi Levéltár felállítását 1970-ben. Érdemes visszagondolni a több mint két évtizeddel ezelőtti állapotokra, hiszen azok jelentősen különböztek a mostaniaktól. Az új intézmény a volt „Népi demokratikus osztály" szűk raktárait és munkaszobáit kapta meg a Hess András tér 5. sz. épületben, ahol 6000 fmnyi iratanyaga éppenhogy elfért. A levéltári feladatokat összesen 27 munkatárs látta el. A megmaradó Magyar Országos Levéltár 32 000 fm-es gyűjteményére 98 fős személyzet jutott. Két évtized alatt mindkét intézmény, különösen az Új Magyar Központi Levéltár számottevő változáson ment át. Az Országos Levéltár létszáma 150 főre, iratanyaga több mint 35 000 fm-re növekedett. Sajnos ez a fejlődés, mivel nem járt együtt épületbővüléssel, egyúttal rendkívül zsúfolttá tette a Bécsi kapu téri épületet. Az állományvédelmi műhelyek fejlesztése sem sikerült a szükséges mértékben a pénzügyi feltételek hiánya miatt. Ezzel párhuzamosan az Új Magyar Központi Levéltár komoly, kifejlett intézménnyé vált, igaz nagy nehézségek árán. Az eredeti elképzelések szerint 1975-re fel kellett volna épülnie a levéltár új, modern, 30 000 fm irat raktározására alkalmas, állományvédelmi műhelyeket is befogadó épületének. Mindebből azonban semmi sem lett, maradt a Hess András téri kényszerű elhelyezés, amely a követelményeknek csak részben felel meg. Viszont a 70-es évek végétől kezdve legalább az épületen belül terjeszkedhetett az intézmény, s a 90-es évek elejére a legnagyobb terület (51%) használója lett úgy, hogy 1987-től az egész épületkomplexum kezelői teendőit is el kellett látnia. 100 fős státuslétszám, több mint 20 000 fm levéltári anyag: ide fejlődött 22 év alatt a kicsiny Új Magyar Központi Levéltár! Most nem feladatom értékelni a két intézmény szakmai teljesítményét a „különélés" alatt, annyit azonban meg kell jegyeznem, hogy bátran nézhetünk szembe az ilyen irányú vizsgálódásokkal: az adott rossz működési feltételek közepette nincs szégyenkeznivaló pl. az állománygyarapításban, -védelemben, a feldolgozó és kiadványmunkában elért eredményekkel. Az összevonással újra egy intézménnyé vált levéltár bizton támaszkodhat a jogelődök szakmai munkásságára. 3 Verő Gábor: Pa. Új Magyar Központi Levéltár működésének másfél évtizede. (Levéltári Szemle 1986/4.) 4 Vö. Verő Gábor: i. m.; Réti László: Az Új Magyar Központi Levéltár. (Levéltári Szemle 1972/1.)
