Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - Borsa Iván: Irattípusok a középkori Magyarországon / 27–37. o.

BORSA IVAN IRATTÍPUSOK A KÖZÉPKORI MAGYARORSZÁGON TYPES OF MEDIEVAL DOCUMENTS IN HUNGARY: In Order to develop the data base of medieval documents the author brought together — as a preparatory work — the most frequently applied types of medieval documents. First, he precises what should be considered as type of document. Than, based on partly the specific litterature and his own research work he compiles a dictionary of the types of documents originating from the period. If it would be necessary, this dictionary could be completed during the planned development. Ember Győző műve, a „Levéltári terminológiai lexikon" szerint valamely irat irattani jellegének meghatározását fajtájának és típusának megállapítása jelenti.

1 Iratfajta alatt bizonyos általánosabb jellegű sajátossággal rendelkező iratok köre értendő, így különböző alapokon különböző iratfajtákat lehet megkülönböztetni.

2 Hogy mi értendő/érthető az iratok esetében általánosabb jellegű sajátosság alatt, amely az egyes iratfajtákat megkülönbözteti, a lexikontól nem kapunk közvetlen felvilágosítást. A lexikon által felsorolt 102 iratfajta

3 közzétételi rendjét vizsgálva azonban öt általánosabb jellegű sajátosságot lehet megállapítani. 1. Az f

,irat" megírásának módja — a kézirattól a hangiraton, a szemmel, tapintással és géppel olvasható iraton át a múzeumi (szilárd ásványi anyagra írt) iratig.

4 2. A hagyományos iratnak, illetve az irat szövegének fennmaradási formája — az eredeti irattól a különböző másolatokon át a szövegvariánsig.

5 3. A hagyományos (főleg újkori) irat létrejötte, a levéltári fondképződés során kialakult jellege — a beadványtól a belső ügyviteli iraton és a felség-előterjesztésen át a szerelt iratig.

6 4. A hagyományos (főleg újkori) irat jogi jellege — a köz- és magánirattól a titkos iraton át az egyházi, családi és személyi iratig.

7 5. Az előző négy csoportba nem sorolható olyan adathordozók, amelyek ,,Az iratfajták" című alfejezetből nem voltak kihagyhatok (pl. levél, oklevél, térkép, tervrajz) vagy a levéltári anyaggal való szoros kapcsolatuk miatt definiálandók voltak (pl. címer, pecsét, formanyomtatvány) .

8 A fenti öt általánosabb jellegű sajátosság közül az irat szövegének fennmaradási formája az, amely a középkori magyarországi levéltári anyag rendszerezésénél is könnyen alkalmazható, esetenként bővíthető, finomítható. így például a középkori levéltári anyag fajta szerinti csoportosítása az eredeti irat megpecsételésének módja szerint is rendszerezhető. 1 Ember Győző: Levéltári terminológiai lexikon. Bp., 1982 (a továbbiakban: LTL.) 2—27, 2—28. 2 LTL 2—29. 3 LTL 2—32-től 2-133-ig. 4 LTL 2—32-től 2—49-ig. 5 LTL 2—50-től 2-76-ig. 6 LTL 2—77-től 2-96-ig. 7 LTL 2—97-től 2-111-ig. 8 LTL 2— 112-től 2—133-ig.