Levéltári Közlemények, 64. (1993)

Levéltári Közlemények, 64. (1993) 1–2. - IRODALOM - Buzási János: Kovacsics József–Ila Bálint: Veszprém megye helytörténeti lexikona. II. k. (Magyar Országos Levéltár–ELTE Statisztikai Tanszéke). Bp., 1988. / 200–202. o.

Irodalom 201 gi, szociális és kulturális viszonyai, jogállása, a hozzá tartozó külterületi lakott helyek népességének száma, a helység történelmi, kulturális, idegenforgalmi és más nevezetességei. IE. A település területére és a terület művelési ágak szerinti megoszlására vonatkozó adatok. ÍV/1. A népesség számára, társadalmi (jogállás, foglalkozás, vallás szerinti) megoszlására vonatkozó adatok a hivatalos népszámlálások előtti korból, levéltári források alapján. IV/2. A népesség számának alakulása 1785—1980 között. IV/3. A népesség foglalkozási ágak szerinti megoszlása 1910-ben, 1941-ben és 1970-ben. IV/4. Az Őstermelői foglalkozási ágban foglalkoztatott népesség megoszlása birtoknagyság, illetve alkalmazási viszony szerint, 1910-ben és 1941-ben. V. Az élveszületések, halálozások és házasságkötések, valamint a migráció adatai, 1895—1980 közötti idősorban. VI. A lakóházak számának alakulása 1785—1980 között. VII. A település történetével kapcsolatos térképek, látképek és tervrajzok katalógusa. VIII. A település történetének bibliográfiája. A lexikon anyaggyűjtését népes és jórészt rangos kutatócsoport végezte. Sajnos, közülük sokan, így Degré Alajos, Kenéz Győző, Thirring Lajos, Vajkai Aurél ma már nem élnek. Az anyaggyűjtés méreteire jellemző, egyszersmind a lexikon adatoltságát is meggyőzően bizonyítja, hogy levéltári forrásbázisa több mint 250 levéltári fondra terjed ki, a könyvészeti adatok pedig a lexikonban leírt települések történetének alighanem eddig legteljesebb bibliográfiáját adják. A kötetet a benne előforduló fontosabb fogalmak magyarázata és betűrendes helynévmutató egészíti ki. A fogalommagyarázat a korabeli kifejezések értelmezésével nem csupán a szélesebb közönségnek könnyíti meg a lexikon használatát, de az egy-egy adott korban kevésbé járatos szakember számára is hasznos. A Balaton északi partjának fontosabb településeit (Badacsonytomaj, Balatonfüred, Tapolca, Tihany) és környéküket térképeken is bemutatja a lexikon. Különleges értéke a szöveg közt elhelyezett közel kétszáz fénykép. Ezek többsége a Műemléki Felügyelőség, illetve a Magyar Fotó gyűjteményéből származik, más részüket Dobó Zoltán és Kovacsicsné Nagy Katalin készítették. A lexikon időtállóságát a benne közölt adatok hitelessége, korrekt, tudományos statisztikai módszerei, általában a szigorú tényszerűség garantálja, és nem utolsósorban az is, hogy szerzői, szerkesztői a mű létrehozásának hosszú ideje alatt a tartalmat illetően és a szóhasználatban mindig tartózkodtak az éppen aktuális politikai divatok követésétől. Veszprém megyének szerencséje volt: kapott a megye és települései történetének további kutatásához és a lakosság honismeretének elmélyítéséhez egyaránt nélkülözhetetlen, korszerű alapművet, amelynek haszna a helytörténeti kutatásokban jelentkezik majd elsősorban. A helytörténeti lexikont megalkotói eredetileg országos sorozatnak szánták. Szándékuk megvalósulásának esélyei a mindenkori konstellációtól függően hol jobbak, hol roszszabbak voltak, a végső mérleget tekintve azonban egyértelműen romlottak. A lexikon két kötetét kézbe véve magától adódik az összehasonlítás régi megyei monográfiákkal, különösen a Borovszky-féle sorozattal. Tudománytörténeti jelentőségű tett volna a megyei helytörténeti lexikonok teljes sorozatát megalkotni. Ez egyre kevésbé látszik lehetségesnek, több okból. Legfőképpen azért, mert a megvalósítás anyagi feltételei semmivel sem jobbak, mint voltak bármikor. Az egyes megyék hozzáállása kezdettől fogva nem volt egységesen pozitív, helyi — sok esetben egészen triviális — személyi akadályokról nem is szólva. Erősen kérdéses, hogy mára a helyzet e tekintetben javult-e. Az idő, ha elég hosszúra nyúlik, bármilyen megalapozott és koncepciózus programot el tud koptatni. Nemcsak a rendelkezésre álló munkatársak fogyatkoznak, de törvényszerűen változik a szemlélet is. Nem lehet rossz néven venni, ha idő haladtával egyes megyék,